Az amerikai üzleti újság cikke szerint az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet felemelkedése készületlenül érte az európai büntetés-végrehajtási intézményeket.

A közel-keleti harcokhoz csatlakozó európai iszlamisták közül sokakat bebörtönöztek a kontinensre történt visszatérésüket követően, és ők a túlzsúfolt fegyházakba kerülve azonnal toborzásba kezdtek azon kisstílű bűnözők körében, akik letartóztatásuk előtt a főként muzulmánok lakta külvárosokban éltek. A dzsihadisták tevékenysége azért is lehet „sikeres”, mert kutatói becslések szerint például Franciaországban a nagyjából 67 ezres börtönnépesség 50-60 százaléka muszlim, miközben az ország összlakosságának csak 7,5 százalékát teszik ki a muzulmánok.

A hatóságok dilemmáznak

Szakértők szerint komoly dilemmát jelent a hatóságoknak, hogy miként járjanak el: a többi rab között helyezzék el a radikális iszlamistákat, ahol másokat is a szélsőségesség útjára terelhetnek, vagy speciális részlegekbe zárják őket, ahol viszont a társaik körében hatékonyabban tervezhetnek újabb merényleteket. „Időzített bombán ülünk” – mondta Adeline Hazan, a francia börtönök ellenőrzésével megbízott állami ügynökség vezetője.

Messiásként üdvözölt terroristák

Salah Abdeslamot, a novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezőjét néhányan messiásként üdvözölték a szigorúan őrzött Fleury-Mérogis börtönben – mondta a lapnak Marcel Duredon, a francia fővárostól nem messze található fegyintézet egyik őre. Sajtóhírek szerint ugyancsak Fleury-Mérogisban raboskodott a múlt heti normandiai templomi terrorcselekmény egyik elkövetője, a 19 éves Adel Kermiche is, aki a börtönben radikalizálódott.

A statisztikák szerint 2012 nyara óta 82 francia állampolgárt ítéltek el terrorizmus miatt, 154-en pedig tárgyalásra várnak. Mellettük több mint ezer olyan rabot tartanak megfigyelés alatt a francia szervek, aki a gyanú szerint szélsőséges nézeteket vall.

A hatóságok attól tartanak, hogy a dzsihadisták beáramlása a terroristák inkubátorházaivá teszi a büntetés-végrehajtási intézményeket. Abdeslamot és társát, Abdelhamid Abaaoudot is kisstílű bűncselekmények miatt csukták le 2010-ben. Néhány hónap múlva mindketten szabadultak, és ezt követően Abaaoud Szíriába utazott, ahol csatlakozott az IÁ-hoz, később pedig elkezdték a párizsi merényletek megszervezését.

Az iszlám radikálisok diktálják a szabályokat

Egy tavalyi jelentés szerint bizonyos franciaországi börtönök körleteiben iszlám radikálisok diktálják a szabályokat, és egyebek mellett megtiltották a raboknak, hogy zenét hallgassanak, meztelenül zuhanyozzanak vagy női teniszmérkőzéseket nézzenek.

Volt elítéltek szerint a dzsihadisták korábban általában csak az elvbarátaikkal érintkeztek a börtönökben, manapság viszont másokkal, rablókkal, drogdílerekkel is keresik a kapcsolatot annak érdekében, hogy kiterjesszék a hálózatukat. „Ma már nem válogatnak az eszközökben a cél érdekében” – fogalmazott egy egykori börtönlakó.

A már idézett jelentésben azt írták, hogy a börtönben ülő iszlamistáknak nem jelent különösebb problémát a külvilággal való kommunikáció. A fegyházakban lefoglalt, oda becsempészett mobiltelefonok híváslistáiból az derült ki, hogy sokan telefonáltak Jemenbe vagy Szíriába.
Bár a radikalizáció a társadalom szabad részeiben is végbemehet, a hatóságokat leginkább a börtönökben folytatott toborzás aggasztja a WSJ szerint. Több helyen a szélsőségesek elkülönítésével kísérleteznek, de ez meglehetősen lassan halad a vizsgált belgiumi és franciaországi börtönökben. Mint az újság írta, jogi akadályai is vannak annak, hogy az elítélteket hosszabb időn keresztül magánzárkában tartsák.

„Deradikalizációs” terápia

A belga kormány mindazonáltal kizárólag abban az esetben akarja elkülöníteni az iszlamistákat a többi rabtól, ha tényleges toborzáson kapják őket – tudatta az igazságügyi minisztérium szóvivője. „Nem akarunk létrehozni egy guantánamóihoz hasonló börtöntábort” – tette hozzá.
A kísérleti program egyik kulcseleme a szélsőségesek társadalmi integrációját célzó „deradikalizációs” terápia, amelynek keretében a börtönben orvosok, szociális munkások és mérsékelt imámok próbálják segíteni az elítéltek rehabilitációját. A bírálók szerint azonban ez a módszer nem elég hatékony, és nem szolgálja megfelelően a közbiztonság érdekét.

Franciaországban eközben nemrégiben bejelentették, hogy „antiradikalizációs” körleteket hoznak létre négy börtönben, ezekben helyeznék el például a Szíriából visszatért francia állampolgárokat, azokat, akik az Iszlám Állam számára toboroztak, de olyanokat is, akik pusztán támogatólag beszéltek a terroristákról.

„Ez őrület. Össze­zárunk o­lyan, különböző csoportokhoz tartozó terroristákat, akik korábban nem ismerték egymást, és ezzel elősegítjük a szoros, behatolásbiztos hálózatok létrehozását” – figyelmeztetett a programot bíráló egyik terrorszakértő. Hozzátette: „a legideálisabb körülményeket teremtjük meg ahhoz, hogy megtörténjen a legrosszabb”.