Brüsszeli sajtóértekezletén Tusk leszögezte, hogy bár más eredményre számítottak, az Európai Unió felkészült erre a „negatív forgatókönyvre” is. Az Európai Tanácsnak az MTI által idézett elnöke biztosított afelől, hogy nem alakul ki jogi vákuum addig sem, amíg hivatalosan le nem zárul Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. Mint mondta, a kiválási tárgyalások végéig nem szűnnek meg a szerződéses kötelezettségek a szigetországra vonatkozóan.

Tusk hangsúlyozta: a Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az EU egységének megőrzése mellett; erről azután győződött meg az ET elnöke, miután telefonon beszélt a tagállamok, illetve az uniós intézmények vezetőivel. A lengyel politikus elmondta, az európai uniós állam-, illetve kormányfők jövő heti csúcstalálkozójának alkalmából sort fognak keríteni a bennmaradó „huszonhetek” informális tanácskozására is. A tanács elnöke javasolta, hogy az uniós vezetők kezdjenek el gondolkodni a kontinens jövőjéről. „Ami nem öl meg, az erősít” – fogalmazott Donald Tusk.

Közben Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke közölte, várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a kiválási tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között. „Nagy-Britannia úgy döntött, hogy a maga útját járja. Úgy gondolom, a ma reggeli gazdasági adatok megmutatták, hogy ez rendkívül nehéz lesz” – közölte Schulz a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában, miután egyértelművé vált, hogy a kilépés támogatói nyertek az EU-tagságról kiírt brit népszavazáson.

Az uniós parlament német elnöke elmondta, arra számít, hogy a kiválási tárgyalások hamarosan meg fognak kezdődni a felek között. Martin Schulz kitért a font árfolyamának meredek zuhanására is, és megjegyezte, nem szeretné, hogy az euró is hasonló gyengülést szenvedjen el. Az EP szocialista elnöke arról is beszámolt, hogy reggel telefonon beszélt Francois Hollande francia elnökkel és hamarosan Angela Merkel német kancellárral is beszélni fog arról, hogy miként lehet megelőzni az unión végigsöprő „láncreakciót”.

Schulz szerint az Európai Uniónak nehéz lesz Nagy-Britannia nélkül boldogulnia, de a britek távozásával is biztosan sikerülni fog leküzdeni a kihívásokat. Mint mondta, az uniós vezetőknek „ésszerűen” végig kell gondolniuk, hogy milyen lépések következzenek, meg kell róla győződniük, hogy minden téren elvégzik a szükséges reformokat.

Péntek reggel hivatalosan is bejelentették, hogy a kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott népszavazást. Jenny Watson, a brit választási bizottság elnöke a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson 33,6 millióan vettek részt: a kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak.

Philip Hammond brit külügyminiszter a végeredmény hivatalos bejelentése után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a brit kormány első feladata most a helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára. Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.