Az ansbachi robbantás ügyében indított nyomozás első megállapításai „nagyon erősen” abba az irányba mutatnak, hogy szélsőséges iszlamista eszméktől sarkallva elkövetett öngyilkos merénylet történt, arra utaló jeleket viszont nem találtak, hogy az tettes közvetlen kapcsolatban állt iszlamista terrorszervezetekkel – mondta a bajor tartományi belügyminiszter hétfőn Nürnbergben.
2016. július 25., 19:212016. július 25., 19:21
2016. július 25., 19:232016. július 25., 19:23
Joachim Herrmann tájékoztatóján elmondta: a vasárnap esti robbantást végrehajtó szíriai férfi éles fémdarabokkal megtöltött pokolgépe nyilvánvalóan azzal a szándékkal készült, hogy minél több emberben kárt tegyen, és a szállásán további robbanószerkezetek előállítására alkalmas anyagokat és tárgyakat találtak, például sósavat, egy tartályban dízel üzemanyagot, drótokat, elemeket és egy forrasztópákát.
Az elkövető adathordozóin szalafista – szélsőséges iszlmista – erőszakos videókat találtak. A miniszter közölte, a férfi egyik mobiltelefonján pedig rábukkantak egy felvételre, amelyen az első, hevenyészett fordítás szerint arab nyelven arról beszél, hogy Allah nevében merényletet hajt végre, bosszúból azért, hogy németek muszlimokat öltek, és Abu Bakr al-Bagdadira, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetőjére hivatkozik.
Joachim Herrmann és a bajor rendőrség területi vezetője, Roman Fertinger, valamint a nyomozást az ansbachi ügyészség részéről irányító Michael Schrotberger tájékoztatóján azt is elmondták, hogy a 27 éves szíriai férfinak hat profilja volt egy ismert közösségi portálon, közülük legalább egyet álnéven nyitott, és ruházatában nagy mennyiségű készpénzt, egy köteg 50 eurós bankjegyet találtak. Az elkövető pszichiátriai kezelés alatt állt és többször öngyilkosságot kísérelt meg. Ennek nyomai láthatóak a karján. A boncolás azt is kimutatta, hogy az Aleppóból származó férfi háborús sebesüléseket szenvedett, több repeszdarab volt a lábában.
A robbantásban az elkövető meghalt, 15 ember megsérült, közülük 4-en súlyosan, de nem életveszélyesen. „Csak a szerencsén múlott, hogy nem történt még nagyobb katasztrófa\" – mondta Joachim Herrmann. A jobbközép CSU politikusa a többi között arról is beszélt, hogy Németország integrációs képessége nem határtalan, ezért meg kell vitatni, hogy milyen változtatásokra van szükség a menekültügyi szabályozásban, főleg a bűnelkövetővé váló emberek kitoloncolását illetően.
„A változtatásoknak a közbiztonság erősítését kell szolgálniuk\" – mondta a bajor belügyminiszter. Szerinte meg kell erősíteni a rendőrséget is, az alapfelszerelés részévé kell tenni a golyóálló mellényt és sisakot és több páncélozott járművet kell szolgálatba állítani, és terrorveszély esetén rendőri felügyelet alatt a Bundeswehr – a német hadsereg – egységeit is be kell vetni.
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter berlini tájékoztatóján hangsúlyozta: érthető, hogy sokakat elbizonytalanítanak az utóbbi napok eseményei, de „jogállamunk erős\", és nem kell változtatni a szabadságon alapuló életformán, de „a higgadtság fontos és szükséges erény a mostani hangulatban\". Egyben bejelentette, hogy megerősítik a szövetségi rendőrség jelenlétet a pályaudvarokon és repülőtereken, kikötőkben, forgalma.
Az ansbachi támadó 2014 júliusában érkezett az országba, augusztusban nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, amelyet decemberben elutasítottak, mert kiderült, hogy Bulgáriában is kért menedékjogot és oltalmazotti státuszt kapott. Felszólították az ország elhagyására, de kitoloncolásától végül a labilis lelki állapotát igazoló orvosi dokumentumok alapján ideiglenesen eltekintettek. „Azonban a türelmi idő lejárt, és alig két héttel a robbantás előtt, július 13-án újból felszólították, hogy 30 napon belül hagyja el Németországot és figyelmeztették, hogy kitoloncolják, ha nem távozik önként\" – mondta a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy az utóbbi napok támadásai után tartható-e még Angela Merkel kancellár híres állítása, miszerint Németország megbirkózik a menekültválsággal, a miniszter kiemelte, hogy az ansbachi robbantás és a reutlingeni támadás elkövetője is jóval a menekültválság tavaly őszi elmélyülése előtt érkezett, a lehető legalaposabb biztonsági ellenőrzés alá vették őket és nem találtak terrorista kapcsolatokra utaló jeleket.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
szóljon hozzá!