Korántsem szokatlan, hogy egy országban a „gyengébb nem” képviselőjére hárul az irányító szerep – derült ki az AFP francia hírügynökség összeállításából, ami annak apropóján készült, hogy szerdától Theresa May személyében újfent női miniszterelnöke van Nagy-Britanniának. Mint a szerző is hangsúlyozza, elmúltak azok az idők, amikor a világban szinte mindenütt csak férfiak kormányozhattak. Az utóbbi évtizedekben a világ számos pontján a férfiakkal egyenrangú vagy náluk is nagyobb népszerűségnek örvendő nők vezették országukat.

Vannak kolléganők

Ennek ékes példája Angela Mer­kel, aki 2005 óta a német kancellári székből irányítja Európa gazdasági nagyhatalmát, és a nemzeti érdekeken túl az európai térség egészére is tekintő, a világpolitikai folyamatokba is főszereplőként bekapcsolódó politikusként szerepel a színen. Horvátországban Kolinda Grabar Kitarovic, a volt konzervatív külügyminiszter közvetlen szavazás útján nyerte el nőként az államfői posztot 2015 januárjában. A litván Dalia Grybauskaitét ugyancsak a lakosság szavazta az államelnöki székbe 2009-ben, a volt európai uniós biztos hazájában az első nő ebben a tisztségben. Ami Marie-Louise Coleiro Preca személyét illeti, őt a miniszterelnök javaslatára választották meg Málta köztársasági elnökévé.

A végrehajtó hatalmat Norvégiában is nő gyakorolja a kormány élén, immár 2013 szeptembere óta. Lengyelországban az elmúlt években a női nem képviselői határozták meg az egymással szembenálló politikai erők arculatát, Ewa Kopacz volt miniszterelnököt 2015 novemberében Beata Szydlo váltotta a poszton a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) színeiben.

Európán kívül is szép számban

Európán kívül az egyik legmarkánsabb női vezető a dél-amerikai Chilében dolgozik. Michelle Bachelet chilei orvosnő 2006 és 2010 között töltötte első köztársasági elnöki mandátumát, 2013. december 15-én ismét megválasztották. Családi háttere miatt a chilei nép a demokrácia egyik leghitelesebb letéteményesének tartja, ugyanis ő annak az egykori Alberto Bacheletnek a lánya, aki 1973-ban a chilei légierő dandártábornokaként nem volt hajlandó részt venni az Augusto Pinochet által szervezett véres államcsínyben, s ezért a későbbi diktátor börtönbe záratta, megkínoztatta.

Nők töltik be több ázsiai ország államfői posztját, így Dél-Koreában a 2012-ben ötéves időtartamra megválasztott Pak Gun Hje, Nepálban a 2015-ben megválasztott kommunista Bidija Dévi Bandari, Tajvanon Caj Jing-ven, Mauritiusban Ameenah Gurib-Fakim, Libériában pedig Ellen Johnson-Sirleaf. Bangladesben Sejk Haszina Vazed 2009-ben foglalta el a kormányfői széket (amelyben egyébként 1996-től 2001-ig már ült), 2014-ben pedig további öt évre megválasztották.

Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas mianmari politikus, külügyminiszter állami tanácsadóként gyakorlatilag a miniszterelnöki hatásköröket tartja a kezében. A március 10-ei elnökválasztáson nem indulhatott, mert a mianmari alkotmány kimondja, hogy nem töltheti be a végrehajtó hatalom legmagasabb posztját az, akinek külföldi állampolgárságú házastársa vagy gyermekei vannak (férje brit állampolgár volt, és gyerekei is azok). Női miniszterelnökként vezeti az afrikai Namíbiát Saara Kuugongelwa-Amadhil.