A strasbourgi ülésen 479 igen szavazattal, 37 ellenében, 107 tartózkodás mellett fogadták el a hatpárti indítványt, amelynek benyújtói között ott volt az uniós parlament négy legnagyobb képviselőcsoportja, a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű frakció.
A képviselők elítélték a törökországi jogsértéseket, azonban hangsúlyozták töretlen elkötelezettségüket amellett, hogy Ankara továbbra is erős szálakkal kötődjön az EU-hoz.

A dokumentumban vállalták az álláspont felülvizsgálatát, „amint megszűnnek a szükségállapot alatt bevezetett aránytalan intézkedések, és helyreáll a jogállamiság Törökországban”. A felülvizsgálat megfelelő időpontját a szükségállapot feloldása jelentené – közölték. Leszögezték ugyanakkor, hogy a török csatlakozási folyamat végét kellene jelentenie annak, ha Ankara végül visszaállítja a halálbüntetést.

Az állásfoglalásban elismerték, hogy Törökország az EU fontos partnere, mindazonáltal kiemelték, hogy az együttműködésre irányuló akaratnak mindkét fél részéről meg kell lennie, márpedig Ankara fellépése egyre inkább eltéríti az országot az Európa felé vezető útról. Az Európai Parlament állásfoglalása jogilag nem kötelező érvényű, de szakértők szerint fokozza a nyomást az Európai Bizottságra, illetve a csatlakozási tárgyalások lebonyolításában illetékes uniós szervekre.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette, hogy Ankara számára nincs jelentősége az Európai Parlament csütörtöki szavazásának a török csatlakozási tárgyalások felfüggesztését célzó állásfoglalásról, bármi is legyen az eredménye. A törökországi hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákat nem számítva közel 250 ember halt meg, mintegy kétezren pedig megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban.