Tőkés úgy vélte, így elhárult annak a veszélye, hogy a ’89-es forradalom idején a temesvári tömegbe lövető tábornok büsztje meglepetésszerűen kikerüljön a köztérre. Mint mondta, a szoborállítás nem etnikai kérdés, hiszen Temesváron sokkal több volt a román, mint a magyar áldozat, ugyanakkor elsősorban Románia imázsa károsulna, ha mégis felállítanák a szobrot.

„A polgármesteri hivatalnak semmi köze a szoborhoz” – nyilatkozta Dorin Florea, holott mint ismeretes, ez terjesztette a tanács elé az emlékmű felállítására vonatkozó határozattervezetet. „Évekkel a véres viták után Marosvásárhelynek nincs szüksége ilyenfajta feszültségre. Azt kértem a tanácstól, hogy napolja el azt a bizonyos határozatot. Egyetértek Tőkés Lászlóval. Nem normális az, hogy ilyen vitákkal csatatérré változtassuk a várost” – hangsúlyozta az elöljáró.

Mint ismeretes, Tőkés László két pert is indított, hogy megakadályozza a szobor felállítását. A következő tárgyalásra március elsején kerül sor. Tőkés László egyébként elsősorban a Maros megyei RMDSZ-t teszi felelőssé a tábornok szobrával kapcsolatos konfliktusért. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet elnöke pénteken közleményt adott ki ennek kacsán, melyben kifejti: az RMDSZ-frakció nem tiltakozással, hanem tettekkel harcolt annak érdekében, hogy ne állítsák fel a szobrot.

Mint emlékeztetnek, a frakció kérte a szoborállítást engedélyező határozat – melyet az RMDSZ-es városatyák is jóváhagytak – visszavonását, ám ezt „sajnálatos módon nem sikerült megszavaztatni”, mivel kisebbségben vannak a tanácsban”. Kifejtik, Borbély László miniszter segítségével olyan dokumentumok birtokába jutottak, melyek egyértelműen bizonyítják Guşă bűnösségét, ezért felkérték Kelemen Hunor művelődésügyi minisztert, akadályozza meg a szoborállítást. Ugyanakkor megállapodtak a Demokrata-Liberális Párt (PDL) megyei szervezetével, hogy a tábornok szerepének tisztázásáig felfüggesztik a szoborállítást, olvasható a közleményben.

Szerző(k): Máthé Éva