Nem lepte meg különösebben a Krónika által megkeresett gazdasági és pénzügyi elemzőket a tény, hogy Románia technikai recesszióba került, szerintük várható volt a gazdasági visszaesés, ezt a belföldi és a külföldi történések egyaránt előre jelezték.
2014. augusztus 21., 19:042014. augusztus 21., 19:04
Amint arról beszámoltunk, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által múlt csütörtökön közzétett adatokból kiderült, hogy a román GDP az első negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévhez képest.
Korábban az Országos Statisztikai Intézet (INS) azt közölte, hogy 0,1 százalékkal nőtt a román gazdaság 2013 utolsó három hónapjához viszonyítva, majd később 0,2 százalékra módosította a növekedést. A bukaresti statisztikai intézet múlt csütörtökön tette közzé az idei második negyedévi adatokat, amelyek szerint a GDP 1 százalékkal csökkent az idei első negyedévhez képest. Ez azt jelenti, hogy a román gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben romlott, ami technikai recessziót jelent.
Az első fél évben a GDP 2,4 százalékkal nőtt a kiigazítatlan érték szerint, a kiigazított érték alapján a növekedés 2,6 százalékos volt a tavalyi első hat hónaphoz képest. Sem a kormány, sem a nemzetközi hitelintézetek előrejelzései nem beszéltek korábban a recesszió lehetőségéről.
Şerbănescu nem hitt a növekedésben
„Semmit sem jelent, hogy az ország technikai recesszióba került, ahogy az sem jelentett semmit, hogy korábban gazdasági növekedés volt” – válaszolta a lapunk megkeresésére Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemző. Mint részletezte, azért nem hitt a korábban gazdasági növekedésről szóló híreknek, mert szerinte képtelenség úgy növekedést produkálni, hogy a befektetések tavaly és idén is összeomlottak, akárcsak az elsődleges energiafogyasztás.
„Nem lehet úgy gazdasági növekedést elérni, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 75 százaléka a belső fogyasztástól függ, miközben az export az ország gazdaságának alig 25 százalékát teszi ki. Hiába nő az export, mert képtelen maga után húzni a belső fogyasztástól függő gazdaságot” – fejtette ki a gazdasági szakértő. Hozzáfűzte: a helyzetet súlyosbítja, hogy nagyon sok – összesen 10–15 milliárd euró forgalmat lebonyolító – cég a csőd szélén áll, és alig egy százalékuk fogja megúszni a tényleges csődöt.
„Ilyen körülmények között egyszerűen nem lehet gazdasági növekedésed” – szögezte le Şerbănescu. Hozzáfűzte: teljesen mindegy, hogy van-e vagy sem gazdasági növekedés, mert azt, ami van, kizárólag az export éri el, a belőle származó jövedelem pedig a külföldi tőkét gazdagítja, a lakossághoz ebből semmi nem jut el. Kérdésünkre elmondta: szemben a nemzetközi intézményekkel és a bukaresti hatóságokkal a technikai recesszió híre egyáltalán nem lepte meg.
Pajzos kételkedik a fellendülésben
Pajzos Csabát sem lepte meg a recesszió híre. A nagyváradi közgazdász szerint, amíg a közép-kelet-európai országok többségében a hónapokkal ezelőtti kormányváltást követően gazdaságélénkítő programokat vezettek be, addig Romániában még tart a kampányidőszak, és gyakorlatilag nem léteznek támogatások az értékteremtő, termelésorientált befektetésekre.
„Különböző ágazati adókat vetettek ki az oszlopokra és az üzemanyagra, de gazdaságélénkítő programok hiányában a befektetések visszaesnek. Ha nem teszünk semmit, az nem jelenti azt, hogy az aktuális állapot is változatlan marad” – mutatott rá a szakember. Tapasztalata alapján ritka, hogy az első két negyed visszaesésért a második fél év pluszba hozza, választási év lévén pedig még kevesebb esélyt lát a változásra.
„Nem számítok rá, hogy Románia pozitívan zárja az évet, de ezt majd csak jövő év májusában fogjuk megtudni” – hangsúlyozta. Meglátása, hogy ez az úgynevezett technikai recesszió visszafogja a beruházási kedvet, a külföldi tőke rendre a növekvő gazdaságokat válassza, ezek nélkül viszont nehéz helyreállni. Pajzos bízik abban, hogy a romániai gazdaságpolitika feleszmél, és a kampánytól elfordulva értékteremtő befektetések támogatására, a nálunk szinte teljesen hiányzó exporttámogatásokra is figyelmet fordít.
Diósi: nincs ok pánikra
„A recesszió bejelentése semmiképp sem ad okot pánikra, de reméljük, hogy a döntéshozók levonják a tanulságot” – szögezte le Diósi László. Az OTP Bank vezérigazgatója rámutatott arra, hogy az általános európai helyzet sem a „legrózsásabb”, az eurózóna országainak a gazdasága is csak kismértékben növekedett, így nincs nagy különbség a korábban jobban teljesítő Románia és az átlag között.
„Nem jó negyedéves szinten vizsgálni a számokat” – figyelmeztet a szakember, aki választási év révén az államháztartás kiadásainak csökkentését nem tartja valószínűnek, így a harmadik negyedév mezőgazdasági termelésétől vár némi plusz GDP-növekedést. Elmagyarázta, hogy mivel az egész Unióban általánosak a gyenge mutatók, ez Románia exportját is visszavetette. Márpedig az aktuális gazdasági helyzetet az export, a külföldi tőkeberuházás és az uniós alapok lehívása befolyásolja.
„Az európai pénzalapok lehívása terén Románia továbbra is nagyon gyenge. A közbeszerzések nehézkesek, lassúak, a projektek csak nagyon nehezen jutnak el a végső stádiumba” – mutatott rá Diósi, emlékeztetve, hogy az infrastrukturális beruházásokat túlnyomórészt csak uniós támogatással lehet megvalósítani. A szakember szerint a hirtelen recessziónak rövid távú hatásai nincsenek a bankszektorra nézve, különösen, hogy az éves GDP-n általában a harmadik negyedév szokott lendíteni.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 336,9552 lejt ért, miután hétfőn 336,2958 lej volt az ára. Ezzel a nemesfém ára 65,94 banival drágult, és újabb rekordot döntött.
Több mint 169 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly a biztosítótársaságok különféle lakáskárok miatt, 63 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
szóljon hozzá!