Összesen 2,1 milliárd euróval károsították meg csalások révén az államkasszát az elmúlt tíz évben – jelentette ki pénteken Nicolae Văcăroiu, a Számvevőszék elnöke (képünkön), aki szerint ennek fő oka a korrupció, a hivatali nemtörődömség és a törvények folyamatos változása.
2016. február 07., 19:442016. február 07., 19:44
2016. február 07., 20:062016. február 07., 20:06
A számvevőszéki elnök (képünkön) úgy véli, hogy a legnagyobb összegű károkat szándékosan okozták, még kormányzati szinten is. A Victor Ponta által vezetett kormány például csak 2014-ben kétmilliárd lejt vett el a befektetésekre szánt költségvetésből. A pénzt a kormány tartalékalapjába utalták át, és magyarázat nélkül, sürgősségi rendeletekkel osztották el azt a helyi és megyei önkormányzatok között.
„Aggasztó az a tény, hogy ez a kétmilliárd lej a kormány tartalékalapjába került, s onnan az önkormányzatokhoz és máshová osztották szét. Ami engem aggaszt, az a költségvetésben befektetésekre előirányzott többi pénz. Azt a lehető legnagyobb hatékonysággal kell felhasználni” – nyilatkozta Nicolae Văcăroiu az Europa FM rádiónak. A Számvevőszék az elmúlt években csaknem 700 esetről értesítette az ügyészségeket. További hetven értesítés még elküldésre vár. Az egyik egy telekre vonatkozik, amelyet négyzetméterenként 2 euróért adtak el egy állami intézménynek, holott a valós értéke négyzetméterenként 1500 euró lett volna. Az ügyet átküldték az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynak (DNA).
„Olyan helyzetek is vannak, amikor egyetlen ügyben az okozott kár meghaladja az 500 millió eurót. Az egyik esetben például a kelleténél sokkal olcsóbban adtak el ingatlanokat, de olyan is van, hogy úgy módosítottak jogszabályt, hogy az meg sem jelent a Hivatalos Közlönyben, tehát nem is lehet hatályos, ezzel okoztak ilyen mértékű kárt” – mesélte Nicolae Văcăroiu. Másik nagy léptékű, az államkasszát megkárosító csalási forma az általános forgalmi adó (áfa/TVA) illegális visszaigénylése. „Ez a terület rettenetes. Mi is dolgozunk rajta és az adóhatóság is. Remélem, hogy az adóhatóság ebben a szektorban még nagyobb lendületet kap” – fogalmazott a Számvevőszék elnöke.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
szóljon hozzá!