Minden devizahitelt felvett ügyfél számára lehetővé teszi a kölcsön más pénznemre való átváltását egy új sürgősségi rendelet, amelyet a kormány eheti ülésén fogadott el.
2016. szeptember 15., 14:322016. szeptember 15., 14:32
2016. szeptember 15., 20:202016. szeptember 15., 20:20
A dokumentum a 2014/17-es számú európai uniós irányelvet ülteti gyakorlatba: a direktíva számos, a pénzintézetek ügyfeleinek kedvező előírást tartalmaz, a sürgősségi rendelet cikkelyei pedig tíz napon belül lépnek hatályba. Az egyik legfontosabb előírás, hogy a kliens bármikor kérheti az általa felvett hitel átváltását lejre – vagyis az állandó lakhelyeként megjelölt ország valutájára –, illetve arra a pénznemre, amelyben fizetését kapja.
Az átváltáskor a Román Nemzeti Banknál (BNR) az intézkedés igénylésekor érvényben lévő árfolyamot veszik figyelembe. A megfogalmazás szerint a szabály minden olyan hitelre vonatkozik, amely valamilyen módon kapcsolódik egy ingatlanhoz, illetve amelyet magánszemély vett fel.
A futamidő alatt tilos a kamatok módosítása
A rendelet megtiltja a bankoknak, hogy a hitelszerződések futamideje alatt módosítsák a kamatokat, illetve új, az eredeti szerződésben nem szereplő illetékeket számoljanak fel. A pénzintézetek nem róhatnak ki pluszköltséget a törlesztés átütemezése esetén sem. Szigorú büntetést rónak majd ki akkor is, ha a végrehajtó „zaklatja” az adóst, például felkeresi őt a munkahelyén.
A dokumentum azt is előírja, hogy 2017. január elsejétől csak azok az ingatlanfejlesztők adhatnak kölcsönt, amelyek regisztrálnak az országos fogyasztóvédelmi hatóságnál (ANPC), illetve a kintlevőségek behajtásával is csak ilyen feltételek mellett foglalkozhat egy cég. Az ügyfélnek joga van a futamidő lejárta előtt teljes mértékben törleszteni a kölcsönt, a hitelező pedig ebben az esetben sem számolhat fel pluszilletéket.
A pénzintézetnek ezentúl kötelessége lesz a kliens segítségére sietni, amennyiben nehéz anyagi helyzetbe kerül, kényszervégrehajtás esetén pedig nem lehet átruházni a szerződést olyan jogi személyre, amelynek nincs székhelye Romániában. Kényszervégrehajtáskor az adóson, ügyvédén, illetve az általa meghatalmazott személyen kívül nem lehet más személyt felkeresni a kintlevőségek behajtása érdekében, illetve tilos az ügyfél bejáratára, nyilvánosan kifüggeszteni erre vonatkozó dokumentumot, kivéve, ha ez bírósági végzés nyomán történik.
A rendelet azt is előírja, hogy a bankoknak részletesen és tisztességesen kell tájékoztatniuk ügyfeleiket a hitelfeltételekről még a szerződés megkötése előtt – mindez a pénzintézet reklámanyagaira is vonatkozik.
Régóta várják a frankhitelesek a rendeletet
A sürgősségi kormányrendelettel a 2010/50-es számú rendeletet módosítják az uniós előírásoknak megfelelően. Az irányelvet már idén márciusig gyakorlatba kellett volna ültetni, a dokumentum elfogadásának fontosságát pedig az elmúlt hónapokban több ízben is hangsúlyozta a fogyasztóvédelmi hatóság, amely főként a svájci frank alapú kölcsönt felvett ügyfelek érdekében szorgalmazta a devizahitelek átváltásának biztosítását.
Az ANPC már a svájci frank árfolyamának megugrásakor, az első pillanattól kezdve teljes mellszélességgel kiállt az ügyfelek mellett. Többször is javasolták: a kormány tegye lehetővé, hogy az átváltást a hitelfelvételkor érvényben levő árfolyam alapján valósítsák meg, végül azonban – a bankok számára kedvezőbb – köztes megoldást választották.
A tavalyi év eleje – a svájci frank drasztikus drágulása – óta ugyan több pénzintézet, például a Transilvania Bank és az OTP kedvezményes ajánlatokkal igyekezett segítséget nyújtani a bajba jutott adósoknak, most viszont egységes, mindenki számára érvényes szabályzat született.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
szóljon hozzá!