A virtuális mobilszolgáltató külföldön már bejáratott modell, amely valamelyik nagy távközlési szolgáltatótól bérli a holt térben a megabájtokat, amelyeket aztán továbbad. Becslések szerint a vállalkozáshoz nem kell nagy indulótőke, inkább közösségi igényt kell felmutatni.

Morar Róbert, a kezdeményező csoport egyik tagja a Krónikának elmondta, a SIC Telekom (a SIC jelzés a régió latin megnevezése, a Terra Siculorum rövidítéséből származik) bérelné a hálózatot, és kezelné az ügyfélszolgálatot. Az állandó csapat tagja két, székelyföldi származású kolozsvári egyetemista, menedzserük pedig egy tíz éve Erdélyben élő katalán üzletember.

Morar lapunknak felidézte, az ötlet úgy pattant ki, hogy egy utazás során arról beszélgettek, Erdélyben, a Székelyföldön milyen nehezen érvényesül a kétnyelvűség. Akkor vetődött fel, hogy miért nem tesznek ezért többet, katalán példára miért ne lehetne megvalósítani a telekommunikációban a kétnyelvűséget.

Mivel a katalán partnernek üzleti kapcsolatai is vannak ebben az ágazatban, elkezdtek érdeklődni a megvalósítás lehetőségei iránt. Még az ötletelés zajlott, amikor egy nagyobb telekommunikációs vállalat képviselői azt javasolták, első lépésben fel kellene mérni a piacot, létezik-e valós igény arra, hogy a Székelyföldnek saját mobilszolgáltató hálózata legyen.

Akkor döntötték el, hogy támogató aláírásokat kezdenek gyűjteni. Az erre a célra létrehozott oldalon (www.sictelekom.ro) két nap alatt különösebb mozgósítás nélkül több mint száz aláírás gyűlt össze. Morar Róbert hangsúlyozta, arra számítanak, hogy néhány hónap alatt legalább 25 ezren csatlakoznak a mozgalomhoz, és amint kellő nagyságú közösségi támogatottságot fel tudnak mutatni, újra leülnek tárgyalni a nagy szolgáltatókkal.

„Vállalkozói szemszögből, a nyugaton működő példákból kiindulva legalább ötezer ügyfélre lesz majd szükségünk, hogy nyereséges legyen az üzlet, de ennyi előfizetővel már ki tudnánk alkudni egy olyan megabájtdíjat, ami nekünk és az ügyfeleknek is megéri\" – magyarázta az egyetemi hallgató.

Hozzátette, egyelőre még nem tartanak ott, hogy konkrét díjszabásokat körvonalazhatnának, ám az általános irányelvek alapján tudják, a virtuális mobilszolgáltató egyik korlátja, hogy a nagy társaságok nem fogják úgy bérbe adni a hálózatukat, hogy náluk jobb árakat tudjanak kínálni. Ettől függetlenül remélik, hogy ha kellő számú előfizetőjük lesz, alkupozícióba kerülhetnek, és árban meg tudják majd közelíteni a nagyok ajánlatát.

„Nem fogja a székely ember úgy érezni, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha áttér hozzánk\" – mondta a vállalkozó fiatalember. Az üzleti terv szerint a díjszabást a kétnyelvű ügyfélszolgálattal és a székelyföldiek igényeire szabott tarifacsomagokkal, opciókkal ellensúlyoznák.

„Saját tapasztalatom, hogy a hónap végére elfogy az SMS-em, a keretem az interneten, de még rengeteg percem marad. Végzünk egy piackutatást, kiderítjük, milyen igényei vannak a különböző csoportoknak, és ez alapján olyan csomagokat dolgozunk ki, hogy a hónap végén az előfizető úgy érezze, éppen azt kapta, amire szüksége volt\" – ecsetelte Morar.

Megtudtuk, érdemi tárgyalásokat arról folytatnak majd a romániai szolgáltatókkal, hogy mekkorák lesznek a percdíjak a nemzetközi és más hálózatban, mennyibe kerül az SMS, az internet, és ez alapján állítják össze a csomagokat. Ha meglesznek az első ügyfelek, kiépítik a magyar–román–angol nyelvű ügyfélszolgálatot, sőt létrehozzák a székelyföldi irodát. Hosszú távon azt tervezik, hogy az ágazatban működő „nagy játékosokhoz\" hasonlóan a SIC Telekom is kis üzleteket működtet majd, ahol számlát lehet fizetni, szerződéseket lehet kötni, de mindez online felületen is elérhető lesz.

Morar Róbert kifejtette, a hálózatot nem korlátoznák a Székelyföldre, ám első lépésben a tömbmagyarságban élőket szólítják meg, mert becsléseik szerint ott nagyobb erre az igény. „Néhány éve Kolozsváron tanulok, a csoporttársaim nem tartják annyira fontosnak a kétnyelvűséget, ám mindenki, aki a Székelyföldről származik, jónak nevezte az ötletet, amelyre lenne igény\" – állapította meg a vállalkozó.

A világhálón zajló mozgósításon kívül májusban rendezvénysorozatot szerveznének, amelyre a székelyföldi vagy a térséghez kötődő vállalkozókat hívnának meg. A konferencián arra keresnék a választ, hogy 25 év elteltével miért van még mindig lemaradva a térség gazdasági szempontból, illetve a fiatalok milyen kisvállalkozásokat tudnának beindítani – elsősorban a számítástechnika és a technológia területén –, hogy ezen változtassanak.