A jogszabály értelmében tilos a dohányzás minden zárt közterületen, munkahelyen, vendéglátóhelyen, tömegközlekedési eszközön, játszótéren, továbbá a szolgálati gépkocsikban és taxikban is – emlékeztet az MTI.

A tiltás ellen vétő magánszemélyek 500 lejig büntethetők, jogi személyek – például kávézók, bárok, vendéglők – 5 vagy akár 10 ezer lejes bírságot kockáztatnak, a harmadik kihágásnál pedig már 15 ezer lejes büntetés és a vendéglátóhely bezárása következik.

Az értelmezési bizonytalanságok abból adódnak, hogy a jogszabály tulajdonformától függetlenül minden „közös használatra szánt, szabadon megközelíthető, mennyezettel és legalább két oldalfallal behatárolt helyiségre\" kiterjeszti a dohányzás tilalmát. Így azt sem tudni például, hogy a Romániában roppant elterjedt, nyitott légterű, ám napernyőkkel fedett kerthelyiségekben szabad lesz-e dohányozni.

A kormány végrehajtási szabályokat készül elfogadni a törvényhez – írja az MTI. A március elején megjelent tervezet szerint a törvény betartását a rendőrök fogják ellenőrizni a vendéglátóiparban és bármely más munkahelyen. Ők nemcsak tettenérés esetén, árulkodó csikkek vagy dohányfüst miatt bírságolhatnak, hanem elkérhetik a biztonsági kamerák felvételeit is. A zárt közterületeken dohányzást tiltó táblákat kell kihelyezni, és látható helyen fel kell tüntetni azt a telefonszámot is, amelyen az esetleges szabálysértést lehet bejelenteni.

Romániában a felnőtt lakosság 27 százaléka vallja magát dohányosnak. A dohányipari cégek nem közöltek becsléseket arról, hogy mekkora veszteséggel számolnak a dohányzást korlátozó rendelkezés miatt, de az elemzők többsége arra számít, hogy a kiesést termékeik drágításával próbálják majd ellensúlyozni.

A törvény életbe lépésének a költségvetésre is kihatása lehet, mivel a dohányipar a második legjelentősebb befizető az olajipar után. A dohánytermékekre kivetett különböző adónemekből 2014-ben mintegy 2,7 milliárd euró folyt be a büdzsébe. Ez a román GDP 1,75 százalékát, és a költségvetési bevételek 12,5 százalékát teszi ki. Egy 20 szálas doboz cigaretta esetében négy szál árán a gyártók és forgalmazók osztoznak, a többi 16 ellenértéke pedig az államkasszába folyik különböző adónemek formájában.