– A néhány évvel ezelőtti kezdetekhez képest hogyan halad az idei roncsprogram? Sokak szerint ugyanis az utakról elfogytak a harmincéves, rozsdás, régi autók, a program kifulladt, valami mást kellene kitalálni.

– Lehet, hogy a harmincéves autók eltűntek az utakról, de a romániai autópark átlagéletkora 14 évre növekedett az utóbbi esztendőkben. A program iránti nagy érdeklődés éppen azt mutatja, hogy nem fulladt ki. A meghirdetéstől számítva három hét alatt több mint 13 ezer foglalást regisztráltunk, és ezzel ki is merült a keretünk erre az évre, most azon dolgozunk, hogy a program költségvetését kiegészíthessük. Az újdonság ebben az évben a Roncsautó Plusz programunk.

– Ezzel próbálják ösztönözni az elektromos autók vásárlását, de mennyire van igény erre egy olyan országban, ahol szinte mindenki német gyártmányú, dízelmotorral rendelkező személygépkocsit vásárolna?

– Romániában ma még valóban kevesen vásárolnak elektromos vagy hibrid autót, de ez egy dinamikusan fejlődő terület. Az első lépéseket azonban mindenképpen meg kell tenni, és én úgy vélem, hogy a Roncsautó Plusz program egy ilyen első lépés. Támogatni szeretnénk azokat, akiknek van hajlandóságuk és anyagi lehetőségük is környezetbarát autó vásárlására. Hosszú távon fontos ez a program, még ha nem is érint olyan széles réteget, mint a klasszikus roncsprogram.

– Újdonságokat hozott az idén újraindult Zöld ház program is.

– Idén ezt is kiegészítettük, akárcsak a roncsprogramot. Megmaradt a klasszikus Zöld ház program, ami nagy népszerűségnek örvendett a lakosság körében, különösen Erdélyben. A program keretében magánszemélyek napelemes rendszerek és hőszivattyúk felszerelésére pályázhatnak. A napelem esetében a támogatás továbbra is legtöbb hatezer lej, amely száz zázalékban fedezheti a költségeket. Hőszivattyúk esetében a maximális támogatás nyolcezer lej. Önkormányzatoknak, közintézményeknek, egyházaknak szélesebb a paletta: ők napelemek és hőszivattyúk mellett szélturbinák és biogázt használó rendszerek beszerzésére is kérhetnek támogatást. Ezenkívül meghirdettük a Zöld ház Plusz programot, amely az épületek energetikai hatékonyságának javítását ösztönzi.

– Konkrétan milyen újdonságokat hoz a Zöld ház Plusz program?

– A magánszemélyek esetében a program szól azokhoz is, akik meglévő ingatlanjukat szeretnék hőszigetelni, de azokhoz is, akik most építenek házat. Többek között olyan környezetbarát szigetelőanyagokat lehet használni, mint a kender, gyapjú, bazalt ásványgyapot, perlit, cellulóz, parafa, illetve burkolatok esetében oldószermentes, környezetkímélő ragasztókat, festékeket, alapozókat, vakolatokat. Egy igénylő legtöbb negyvenezer lejt kaphat, és az anyagok mellett a kivitelezés költsége is elszámolható. Fontos, hogy önkormányzatok, közintézmények, közhasznú célú épülettel rendelkező civil szervezetek, oktatási és szociális intézmények, kórházak is pályázhatnak. A környezetbarát építőanyagok használata mellett zöld tetők kialakítására, hatékony LED-égős világítási rendszerekre és integrált épület-automatizáló rendszerekre (BMS) is lehet finanszírozást kérni.

– Miként próbálja kezelni a hatóság a szigetelőgyártók közti harcot? És mennyire nevezhetjük egyáltalán környezetbarát anyagnak a poliésztert olyan körülmények között, hogy Nyugaton már kezdik levenni a házak oldaláról.

– A poliészter nem szerepel a felhasználható anyagok között a Zöld ház Plusz programban, viszont tény, hogy Romániában ez a legelterjedtebb szigetelőanyag. Az útmutató közvitája során sok észrevételt kaptunk a szigetelő anyagokkal kapcsolatban, minda a poliészterrel, mind a bazalt ásványgyapottal kapcsolatban, a pályázati útmutató végső formája viszont kizárólag a környezetbarát anyagokra fog összpontosítani.

– Mire pályázhatnak a civil szervezetek?

– Az idei környezetnevelési programunk kiírásában feltételként szabjuk majd meg, hogy a projektek kötődjenek a hulladékgazdálkodási, Roncsautó Plusz és Zöld ház Plusz programok céljaihoz. Itt civil szervezetek pályázhatnak, amelyek segítségével szeretnénk elindítani tájékoztató kampányokat, oktatási programokat, hogy a környezettudatos szemlélet minden korosztály számára megismerhető legyen.

– Mi a garancia arra, hogy az, akinek pályázatát elfogadják, azzal belátható időn belül szerződést könek, és ki is fizetik a kedvezményezettnek a támogatást. Hiszen előfordult már, hogy egyeseknek négy-öt évet kellett várniuk a napkollektorok szerelésére és költségeik megtérítésére?

– El kell különíteni a pályázat elfogadására és a szerződéskötésre vonatkozó eljárást, mert évente egy megadott pénzösszeg áll rendelkezésre. A szerződéskötés időpontjától számítva a magánszemélyeknek egy éven belül kell felszerelniük a napkollektorokat, ez alatt pedig a költségeket is meg kell téríteni.

– Milyen előrelépés történt a hulladékgazdálkodás terén olyan körülmények között, hogy vannak nagyvárosok, ahol az utóbbi években felszámolták a szelektív gyűjtést, és olyanok, ahol még a szeméttárolók kérdése is megoldatlan.

– Ezeknek a nagyvárosoknak sürgősen át kellene gondolniuk az intézkedéseket, mert a szelektív hulladékgyűjtés alapfeltétele egy hatékony hulladékgazdálkodásnak, és a minisztérium ezt próbálja elősegíteni mind törvényváltoztatásokkal, mind a Környezetvédelmi Alapon keresztül a hulladékgazdálkodási vagy környezetnevelési programok támogatásával.