Összehangolnák Szatmárban a munkaerőpiacot és az oktatást

Összehangolnák Szatmárban a munkaerőpiacot és az oktatást

A Szatmár megyei munkaerő-elhelyező ügynökség ismét kísérletet tesz arra, hogy a helyi konfekcióipar krónikus munkaerő-problémáját orvosolja.

Babos Krisztina

2015. május 22., 14:262015. május 22., 14:26

Ennek érdekében a napokban találkozót szervezett, amelyre meghívta a munkáltatók és a megyében működő szakiskolák képviselőit is.

Az ügynökség ezzel kapcsolatos közleményéből kiderül, azt javasolták a cégeknek, dolgozzanak ki vonzó ajánlatokat a leendő szakmunkásaik számára, és ezt népszerűsítsék mind a szakiskolákban, mint a beiratkozás előtt álló diákok és a szülők körében.

Az AJOFM követendő példaként a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Iskolacsoport és a mezőfényi Polipol bútorgyár közötti együttműködést hozta fel, arra kérve a tanácskozás résztvevőit, hogy okuljanak ezek tapasztalataiból, hisz a Károlyban végzett szakmunkások igen nagy hányadának sikerül azonnal munkát találnia a város közelében működő üzemben.

A konfekcióipar gondjai Szatmár megyében nem új keletűek. A cégek vezetői évek óta panaszkodnak arra, hogy nem találnak felkészült munkaerőt, és hiába tanítanak be embereket, ezek sem hajlandóak huzamosabb ideig náluk dolgozni. „Kicsi a fizetés, és nagyon nehéz a munka, hideg van, fáj a hátam és a szemem estére, sok a túlóra, és ráadásul ezt sem fizetik ki, mindössze szabadnapot adnak cserébe. Máshol legalább emberibbek a körülmények, és nem fáj az embernek mindene a nap végére” – magyarázta egy volt ruhagyári alkalmazott, aki jelenleg pincérként dolgozik.

Gindele Imre, a Simion Bărnuţiu igazgatója, aki korábban a decentralizációért felelős tanfelügyelőként is tevékenykedett, kifejtette: a kulcskérdés ez ügyben a kommunikáció. „Folyamatosan tartom a kapcsolatot minden együttműködő cég képviselőjével, naponta többször is beszélek velük, ez nagyon-nagyon fontos” – magyarázta. Hozzátette: intenzíven kommunikál a felvételi, illetve beiratkozás előtt álló diákokkal és a szüleikkel is.

Rámutatott, jelenleg a romániai törvények lehetőséget adnak arra, hogy jól működő szakoktatási rendszer épüljön ki, ami örvendetes. „Főként azokra a gyerekekre helyezzük a hangsúlyt, akik még nem döntöttek. Azt próbáljuk megértetni velük, hogy a hároméves szakmunkásképző után visszairatkozhatnak tizenegyedikbe, így érettségizhetnek is, tehát a továbbtanulás lehetősége megmarad számukra, ugyanakkor lesz egy diploma is a zsebükben” – ecsetelte az igazgató, aki szerint a németországi rendszerre érdemes figyelni, ahol a műszaki értelmiség körülbelül 80 százaléka a szakmunkásképzőt végzettek közül kerül ki.

Kifejtette: jövő tanévtől a Bărnuţiuban nyolc osztály indul, ebből hét lesz hároméves szakmunkásképző és egy szakközép-iskolai hozzátéve. A szakember úgy számol, hogy a szakmunkásképzőt végzettekből három év múlva szerveződik majd egy újabb szakközép-iskolai osztály, ami erős lesz, és jó előkészítő lesz a mérnöki főiskolákra, egyetemekre.

Gindele Imre a szatmári konfekcióipar problémája kapcsán arról beszélt, a varrodák jó lehetőséget jelenthetnek elsősorban a lányoknak, hisz hamarosan telítődhet a piac a jelenleg keresett szakács-pincér, illetve kozmetikus szakon végzettekkel, a ruhagyárakba pedig jelenleg is több száz munkavállalót keresnek. Elmondta ugyanakkor, a szalagmunka nagyon nehéz, elsősorban pszichésen terheli meg a munkásokat, ezért a vállalatok ajánlatainak is eléggé motiválóknak kell lenniük ahhoz, hogy megtartsák a szakmunkásokat.

A piaci igények vizsgálata, illetve a felvételizők opcióinak felmérését követően ősszel egy teljes konfekcióipari osztály indul egyébként a magyar szakon és egy fél román szakon az általa igazgatott iskolában, az oktatásban pedig egy szatmárnémeti és két nagykárolyi ruhagyár lesz a partnerük, ezek a gyakorlat során a diákok ingázási költségeit is állni fogják.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 15., szerda

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke
2024. május 15., szerda

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók

A vártnál kisebb az érdeklődés a magánszemélyek számára meghirdetett, környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program iránt, így a fel nem használt összegeket a jogi személyeknek meghirdetett programhoz fogják átcsoportosítani.

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók
2024. május 15., szerda

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést

Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést
2024. május 15., szerda

Négy láb rossz, két láb jó: kevesebb a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske, több a baromfi, mint egy éve

Románia szarvasmarha-, sertés-, valamint juh- és kecskeállománya is csökkent 2023-ban az előző évhez képest, míg a baromfiállomány 0,7 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Négy láb rossz, két láb jó: kevesebb a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske, több a baromfi, mint egy éve
2024. május 15., szerda

Bukaresti feddés Kolozsvárnak: a metróépítés áll a legrosszabbul az EU-s helyreállítási terv beruházásai közül

A kolozsvári metróterv halmozta fel a legnagyobb késést az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) romániai projektjei közül – jelentette ki az európai beruházásokért felelős miniszter.

Bukaresti feddés Kolozsvárnak: a metróépítés áll a legrosszabbul az EU-s helyreállítási terv beruházásai közül
2024. május 15., szerda

Meghaladta a nettó átlagfizetés az 1000 eurót – Miniszter: ideje, hogy a medián bérszint is felzárkózzon

Márciusban februárhoz képest 309 lejjel (6,3 százalékkal) 5185 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet . A bruttó átlagbér 8502 lej volt, 512 lejjel (6,4 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.

Meghaladta a nettó átlagfizetés az 1000 eurót – Miniszter: ideje, hogy a medián bérszint is felzárkózzon
2024. május 15., szerda

A mesterséges intelligenciát is beveti az adóhivatal, hogy lecsapjon az adócsalókra

Az állami költségvetés bevételeinek növelése érdekében elengedhetetlen az adóhatóság digitalizációja; az intézmény a mesterséges intelligenciát is használni fogja, mert „senki sem dolgozik már tollal” – nyilatkozta kedd este a miniszterelnök.

A mesterséges intelligenciát is beveti az adóhivatal, hogy lecsapjon az adócsalókra
2024. május 15., szerda

Tartható így a cél? Gyengén teljesített a román gazdaság az első negyedévben

Az idei első három hónapban 0,5 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest, 2023 ugyanezen időszakához viszonyítva pedig 0,1 százalékos volt a bővülés – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tartható így a cél? Gyengén teljesített a román gazdaság az első negyedévben
2024. május 14., kedd

Európa-szerte forgalmaznák a műanyagipar számára a frissen felavatott tiszaújvárosi poliol üzem alapanyagait

Magyarország legkorszerűbb petrolkémiai gyárát avatták fel a Borsod megyei Tiszaújvárosban Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. A Mol Poliol Komplexum avatóünnepségére számos kelet-európai országból érkeztek újságírók.

Európa-szerte forgalmaznák a műanyagipar számára a frissen felavatott tiszaújvárosi poliol üzem alapanyagait
2024. május 14., kedd

A kormány eltökélt szándéka 3700 lejre emelni a minimálbért a miniszterelnök szerint

A kormány „eltökélt szándéka” 3700 lejre emelni a minimálbért – jelentette ki kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.

A kormány eltökélt szándéka 3700 lejre emelni a minimálbért a miniszterelnök szerint