Évente 8,3 milliárd eurót veszít Románia állami költségvetése amiatt, hogy az illetékes hatóságok nem tudják behajtani az általános forgalmi adó (áfa/TVA) számottevő részét – derült ki a PwC piackutató cég felméréséből, amelyben Románia mellett Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban vizsgálták az adócsalás mértékét.
2016. június 23., 14:452016. június 23., 14:45
2016. június 23., 16:232016. június 23., 16:23
A kieső összeg a bruttó hazai termék (GDP) 5,2 százaléka, a pénz pedig mintegy 800 kilométer autópálya megépítésére lenne elég. Az országnak gyakorlatilag minden 10 euró után 4 euróról kell lemondania, vagyis a behajtandó áfának 39,6 százalékát elveszíti – ez a vizsgált országok közül a legmagasabb arány.
Az áfabevétel-kiesés Csehországban a legkisebb, 19,6 százalékos, ezt Magyarország követi 20,5 százalékkal, Szlovákiában az illeték 28,3 százalékát nem tudják behajtani, míg Szlovákiában a kieső összeg az áfa 29,2 százalékát teszi ki. Összegben kifejezve Csehország évente 3,1 milliárd eurót veszít, Magyarországnak 2,6 milliárd euróról kell lemondania, Lengyelországban 12 milliárd eurós a hiány, Szlovákiában pedig 2,2 milliárd euróval rövidül meg az államkassza. A PwC becslése szerint az öt tagállamban összesen több mint 28 milliárd eurós kiesést okozott az áfacsalás 2015-ben.
Daniel Anghel, a PwC közép-kelet-európai kirendeltségének adókért és illetékekért felelős igazgatója a felmérés bukaresti bemutatóján rámutatott: az érintett államok az elmúlt években számos intézkedést tettek a pénzügyi reform érdekében. Mindez például Szlovákiában látványosan eredményes volt, az áfacsalás okozta hiányt ugyanis egyetlen év alatt 33,9 százalékról 28,3 százalékra mérsékelték. A kormány ennek érdekében például olyan szoftvereket üzemelt be, amelyek valós időben regisztrálják a tranzakciókat, létrehoztak egy különbizottságot, amely az ügyészséggel és a rendőrséggel együttműködve a komolyabb adócsalásos esetek kapcsán nyomoz, ezenkívül speciális pénzügyi bíróságot hoztak létre.
Ezzel szemben Anghel szerint Romániában nem történt előrelépés, az áfacsalás továbbra is aggasztó mérteket ölt. „A hatóságoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy az adóügyi intézkedéseknek milyen hatásuk volt, ugyanakkor szigorítani kellene az ellenőrzéseket” – vélekedett a piackutató cég szakembere. A PwC tavaly Budapesten rendezett ugyanebben a témában konferenciát, akkor ugyancsak Románia volt a sereghajtó az áfabevétel-kiesés tekintetében, amely a 2015-ös felmérés szerint elérte a 41,1 százalékot.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!