Ennek nyomán például egy 250 grammos, áfa nélkül 10 lejbe kerülő sajtért a fogyasztó eddig 24 százalékos adóval 12,4 lejt fizetett, 9 százalékos illetékkel pedig 10,9 lejt fog fizetni, így 1,5 lejt takarít meg. A 3,99 lejes olaj hétfőtől 3,5 lejbe kerül literenként, míg az eddig 23,49 lejbe kerülő csirkehúsért mostantól 20,64 lejt kell fizetni.

Az áfacsökkentést a teljes gazdasági láncon alkalmazni kell: az értéket a termelők és a kereskedők is csökkentették június elsejétől. Így például egy mezőgazdasági termelőnek 9 százalékos illetékkel kell eladnia az almát egy üzletláncnak, amely ugyancsak 9 százalékos áfát felszámítva adja azt tovább a fogyasztóknak.

Amennyiben egy kedvezményes ajánlat keretében kínált csomag élelmiszert és más jellegű terméket is tartalmaz, az egyes javakra különböző adókulcsot kell alkalmazni. Az intézkedés azokra a vendéglátó-ipari egységekre, éttermekre is érvényes, amelyek előre csomagolt vagy házhoz szállított élelmiszert, alkoholmentes italt árulnak.

A nagy bolthálózatokat tömörítő országos szervezet egyébként felszólította tagjait, hogy az illeték mérséklésével megegyező mértékben csökkentsék az árakat. Erre azért volt szükség, mert az elmúlt időszakban többször is felmerült a gyanú, hogy a nagy üzletláncok mesterségesen, akár 30 százalékkal emelték az árakat, hogy az intézkedés ne jelentsen kiesést számukra, a Versenytanács és a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálata azonban nem támasztotta ezt alá.

A régi és új árakat is feltüntetik

Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter hétfőn arról számolt be, hogy az üzletláncok, boltok többsége már négy–öt napja feltünteti a polcokon a termékeknek mind a régi, 24 százalékos áfával, mind az új, 9 százalékos adóval terhelt árát. A tárcavezető úgy véli, az akció nyomán jelentősen, 20–35 százalékkal emelkedtek az eladások, ez szerinte azt jelenti, hogy az áfacsökkentéssel nemcsak a fogyasztók, hanem a termelők és kereskedők is nyertek.

Szabó Árpád marosvásárhelyi közgazdász úgy véli: az intézkedés leginkább a szegényebb családoknak fog sokat segíteni, akiknek így fogyasztási cikkekre is marad pénzük, így nem kizárt, hogy a nem élelmiszer jellegű termékek esetében is növekedni fognak az eladások. Mint részletezte: a tehetős, stabil anyagi háttérrel rendelkező réteget az intézkedés semmilyen módon nem befolyásolja, ők ezentúl is annyit és azt fognak enni, mint eddig, a középosztály tagjai esetében pedig elképzelhető, hogy ezentúl nem párizsit, hanem sonkát fognak fogyasztani.

A szakember hangsúlyozta: elméletben az intézkedés pozitív láncreakciót indít el, hiszen a fogyasztás növekedésével a termelés is bővül, ennek következtében javulnak a foglalkoztatási mutatók, vagyis alacsonyabb lesz a munkanélküliség. Szabó ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hatás nem egyik napról a másikra következik be, el kell telnie legalább másfél évnek, hogy kiderüljön: bevált-e, vagy sem.

A termelői áraktól is függ a végső érték

A hosszú idő óta az egyik legfontosabb pénzügyi intézkedésként értékelt adómérséklésnek a kiskereskedők is örülnek, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az élelmiszerek árának alakulása többrétű, számos tényezőtől függ.

Balogh Erika, a sepsiszentgyörgyi Bem Balogh üzletlánc ügyvezetője lapunknak rámutatott: a boltok hiába csökkentik az árakat, ha a termelők drágábban adják el termékeiket, a végső fogyasztó nem fog olcsóbb élelmiszerhez hozzájutni. A vállalkozó elmondása szerint egyes termelők, beszállítók és importőrök már növelték az árakat, hétfőn például őket is meglepte, hogy drágábban kellett megvásárolniuk a tojást és a banánt. „Ha ők drágítanak, mi hiába csökkentjük az általános forgalmi adót, a végső ár nem változik, a vásárló nem érzi meg a zsebén” – magyarázta Balogh Erika.

Az üzletasszony arról is beszámolt, hogy a kereskedőknek óriási munkát jelentett az új adókulcsra való átállás, hiszen valamennyi termék esetében egyenként kellett ellenőrizni az illeték mértékét, újraszámítani az árat. Meglátása szerint egyszerűbb lett volna az átállás, ha lépcsőzetesen módosítják az adót, tehát először az alapélelmiszerekre, majd az üdítőkre, végül pedig a konzervekre kivetett áfát mérsékelték volna. „Nagyon kevés időt adtak nekünk, nagy erőfeszítéssel járt a boltokban minden élelmiszer árát átszámolni, bár a digitalizált rendszer valamelyest megkönnyítette a feladatot” – tudtuk meg.

Ugyancsak az aprólékos munkára panaszkodtak az egyik árkosi bolt alkalmazottai: az üzletben ketten vannak szolgálatban, hétfőn pedig az egyikük csak a termékek újracímkézésével foglalkozott. Mint rámutattak: a pénztárgépben az új program automatikusan átszámolta az árakat az új, 9 százalékos áfával, viszont gondot jelent, hogy nem kerek számok jöttek ki, például egy eddig 1,5 lejbe kerülő termék új ára 1,12 lej. Az eladók úgy vélik: az áfacsökkentés gyakorlati hatásai csak néhány nap múlva fognak érződni, akkor derül ki ugyanis, hogy a beszállítók módosították-e az árakat.

Nem bíznak a kormány jóakaratában

Hasonlóan vélekedik az egyik szatmárnémeti élelmiszerüzlet alkalmazottja is, aki szerint ők már vasárnaptól átlagosan 4–8 százalékkal csökkentették az árakat, de ez a szint csak abban az esetben lesz tartható, ha a termelők is változatlan áron kínálják termékeiket. Azt egyébként nem tudta megmondani, hogy mi alapján lettek enynyivel olcsóbbak az élelmiszerek, erről ugyanis a tulajdonos döntött.

Az eladó arról is beszámolt, hogy az áfa mellett sok minden egyéb is befolyásolja az árakat, például egy drasztikus üzemanyag-drágulás a kereskedőket is áremelésre kényszeríti. A dolgozó egyébként nem igazán bízik a kormány jóakaratában, attól tart, hogy az intézkedés kampányfogás, előbb-utóbb valamilyen más módon helyezik vissza a nyomást a boltokra, az élelmiszer pedig nem sokáig lesz olcsóbb.

Gönczi Dezső, a Székelyföldi Üzletlánc marketingmenedzsere arról számolt be: a vásárlók nem várhatják el, hogy mindenhol 15 százalékkal legyenek olcsóbbak az élelmiszerek, hiszen a kormány intézkedése nem befolyásolja az alapárat. Náluk egyébként hétfőtől 12–15 százalékos árcsökkentést vezettek be. Gönczi elmondása szerint üzleteikben az is befolyásolja a mérséklés mértékét, hogy egyes termékeknél „kozmetikázniuk” kellett a megszabott összegen. Például egy termék, amely a 24 százalékos áfával 3,99 lejes volt, most 3,5 lejbe kerülne, de ebben az esetben 3,49 lejért árulják.

Nagy György étteremtulajdonos, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók szövetségének elnöke nem hiszi, hogy a vendéglátóiparban érezhető lesz az élelmiszerek és az alkoholmentes italok áfájának csökkentése. Mint rámutatott: tapasztalata szerint a vendéglátók már most alacsony áron dolgoznak az éles piaci verseny következtében, ugyanakkor rezsiköltségeik folyamatosan nőnek.

A költségvetés-kieséstől tartanak

Amikor a kormány hónapokkal ezelőtt kilátásba helyezte, hogy 9 százalékra csökkenti az élelmiszerek és alkoholmentes italok általános forgalmi adóját, sokan – például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság – attól tartottak, hogy az intézkedés túl nagy kiesést jelent majd az államkasszának, így nem sokáig lesz fenntartható.

Becslések szerint az adómérséklés évente egymilliárd eurós hiányt jelent az állami büdzsében. Elemzők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a kormánynak nemcsak a bevételekkel, hanem a kiadásokkal is számolnia kell, az intézkedés nyomán pedig elképzelhető, hogy ez utóbbiak is csökkenni fognak. Ezt támasztja alá az is, hogy az év első négy hónapjában tavalyhoz képest emelkedtek az állami bevételek – ez elsősorban a nagyobb adóbefizetésnek köszönhető. Az áfacsökkentéstől ráadásul az adócsalás mérséklődésére is számítanak, ez további pluszbevételt eredményezhet a központi költségvetésben.

Eltérő áfaterhek az európai országokban

Az európai országok többségében már régóta kisebb áfát számolnak fel az élelmiszerek után: a legkisebb illetéket Luxemburgban, Spanyolországban, Olaszországban és Írországban alkalmazzák. Ezzel szemben Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában, Lengyelországban és Észtországban az élelmiszerek után meglehetősen magas, 19–25 százalékos áfát kell fizetni az államnak.

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta több ízben is módosította a mindenre kiterjedő illetéket: először 25-ről 20 százalékra csökkentették, majd 2009-ben ismét 25 százalékra, 2012-ben pedig 27 százalékra emelték, ezzel az ország globális szinten az elsők között szerepel az áfa tekintetében. A szomszédos országban ugyanakkor a tejtermékek és a kulturális előadások után csak 18 százalékos, míg a gyógyszerek és könyvek után 5 százalékos általános forgalmi adót számolnak fel.

Spanyolországban háromkulcsos adót állapítottak meg: az alapélelmiszerek – tej, kenyér, tojás, húsfélék, zöldségek és gyümölcsök –, valamint a könyvek, újságok és magazinok esetében az áfa alig 4 százalékos. A közszállításban és a szállodaiparban 10 százalékos, míg az üzemanyag, ruházati cikkek, földgáz, elektromos energia, dohánytermékek és alkohol után 21 százalékos adót állapítottak meg.

Franciaországban 20 százalékos egységes általános forgalmi adó van érvényben, de az élelmiszerek és alkoholmentes italok esetében csak 5,5 százalékos az illeték. Az élelmiszerekre kivetett áfa Luxemburgban 3, Olaszországban 4, Írországban 4,8, Németországban 7, Hollandiában 6, míg Csehországban 10 százalék.