Várhatóan jogi útra terelődik a kürtőskalács uniós oltalom alá helyezése kapcsán a román és a magyar hatóságok között kirobbant vita. Székelyföldi illetékesek történelemferdítésnek tartják és határozottan elutasítják, hogy a bukaresti agrártárca román termékként, földrajzi árujelzős védelemben részesítené a rendkívül népszerű dorongos süteményt.
2016. március 16., 19:112016. március 16., 19:11
Megdöbbenéssel fogadták a Székelyföldön a román mezőgazdasági miniszter bejelentését, miszerint a bukaresti tárca földrajzi eredetvédelemben részesítené az Európai Unióban a kürtőskalácsot. Ráadásul Achim Irimescu tárcavezető arra hivatkozva vonná román termékként földrajzi árujelzős oltalom alá a székely–magyar süteményt, hogy annak receptjét először „egy román nemzetiségű, magyar állampolgárságú erdélyi asszony\" tette közzé a 18. században.
„Ez nyilvánvaló történelemferdítési kísérlet, amely hatalmas tájékozatlanságra is vall. A román agrárminiszter egyértelműen politikai síkra terel egy gazdasági, szakmai kérdést\" – fogalmazott a Krónikának szerdán Albert Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület (NKSZ) ügyvivője. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület (KMTE) munkatársa emlékeztetett, hogy a cukormázas édesség első receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű erdélyi szakácskönyvében bukkan föl. Vagyis a grófné semmiképpen sem tekinthető románnak, arról nem beszélve, hogy akkor Románia még nem létezett.
Amúgy a kürtőskalács eredetéről a KMTE és a Kovászna megyei önkormányzat vezetői már tavaly novemberben tájékoztatták Irimescut, miután a miniszter bejelentette, hogy hagyományos különleges termékként jegyeztetné be az EU-ban az édességet. A székelyföldi illetékesek felhívták a figyelmét, hogy a kürtőskalács Magyarország területéről származik, ma is a magyar kultúrához kötődik, és nincs helye a hagyományos székely termék eredete újrakitalálásának.
Albert Zoltán elutasította a kezdeményezést, hogy a cukormázas édesség földrajzi árujelzős védelemben részesüljön, ebben az esetben ugyanis csak azt a terméket nevezhetnék kürtőskalácsnak, amelyet az EU által jóváhagyott okiratban meghatározott területen állítanak elő. Vagyis a területvédettség azt jelentené, hogy például Bukarestben vagy Magyarországon nem süthetnének kürtőskalácsot. „Ez fölösleges akadályt jelentene, ezzel öngólt rúgnánk. Mi azt támogatjuk, hogy előállítási receptúráját betartva mindenki készíthessen kürtőskalácsot, amelyet mi a Székelyföld idegenforgalmi nagyköveteként igyekszünk felhasználni\" – jelentette ki lapunknak az NKSZ ügyvivője.
Aki amúgy visszásnak nevezte, hogy Románia úgy akarja oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként levédetni a kürtőst, hogy közben az igazságszolgáltatás tiltja a Székelyföld idegenforgalmi célpontként történő népszerűsítését. Albert kérdésünkre megerősítette: a román hatóságok várhatóan óvást terjesztenek be az ellen, ha Magyarország hagyományos különleges termékként kívánja bejegyeztetni az EU-ban a süteményt, szerinte azonban az uniós szaktestületek a megfelelő bizonyítékok alapján fogják eldönteni, kinek van igaza a kérdésben.
Ezt a folyamatot tavaly decemberben, a kürtőskalács hungarikummá nyilvánítását követően indította el a budapesti Földművelésügyi Minisztérium (FM), megkezdve az egyeztetést a magyar és erdélyi szakmai szervezetekkel azzal a céllal, hogy mielőbb és minél nagyobb szakmai konszenzussal elkészüljön a magyar–székely édességre vonatkozó kérelem. Az NKSZ ügyvivőjétől megtudtuk, a szervezet a kürtőskalácssütőkkel közösen már szinte teljesen összeállította a levédéshez szükséges dokumentációt, amelyet egy vitás kérdés tisztázása után továbbítanak a magyar agrártárcának.
Egyébként az FM tavaly novemberben a Krónika megkeresésére leszögezte: a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény, ezenkívül Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegygyel rendelkező termék, mely hagyományos előállítási módjában egyedülálló, múltbéli történetét és a mai fogyasztói ízlést tekintve kiemelkedő jelentőségű. A tárca emlékeztetett, hogy 2015. január 29-én a Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről, és a kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték lett.
A minisztérium kifejtette, az EU által jegyzett oltalom, a hagyományos különleges termék nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez. Az oltalom a bejegyzett elnevezésre vonatkozik, és az ilyen elnevezéssel forgalmazott terméket a termékleírásban foglalt receptúra szerint kell előállítani.
„A magyar identitás része a székely kürtőskalács, mely székely, erdélyi és magyar érték, és a mienk\" – szögezte le Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a magyar köztelevízióban azzal kapcsolatban, hogy a bukaresti hatóságok román termékként jegyeztetnék be az egyik legismertebb magyar édességet.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!