Amint arról korábban beszámoltunk, már megkapták a hivatalos jóváhagyást arra, hogy öt éven keresztül közpénzből kínáljanak támogatást a helyi légikikötőből külföldi, fapados charterjáratot működtető társaságoknak, és bár az erre vonatkozó szabályozás megváltozott, az engedélyeztetési eljárást nem kell újrakezdeniük.

Az Európai Bizottság által elrendelt módosítás arra vonatkozik, hogy amíg korábban utasonként egy fix összeggel járultak volna hozzá az utaztatás költségeihez, addig most a repülőtéri költségek ötven százalékának megtérítése révén próbálhatják fellendíteni a forgalmat. „Erre várhatóan csak az első három esztendőben lesz lehetőség az eredetileg tervezett öt helyett” – tette hozzá az irodavezető.

A megyei tanács illetékesei az elmúlt időszakban több társasággal felvették már a kapcsolatot, ezek többsége érdekeltnek mutatkozott arra, hogy járatot indítson Nagyváradról. Köztük van az a Wizz Air is, amely nemrég jelentette be, hogy kivonul Aradról.

„Azt még nem tudom, hogy végül milyen járatokra hirdetjük meg a közbeszerzési eljárást, ez majd csak a tenderkiírással válik hivatalossá, de annyit mondhatok, hogy a kidolgozásakor figyelembe vettük azt a korábbi tanulmányt, amelyet ezzel kapcsolatban a Nagyváradi Állami Egyetem készített. Annyi biztos, hogy olyan európai országok lesznek, amelyek nagy forgalmat feltételeznek” – magyarázta.

Cornel Popa korábban konzultált ezzel kapcsolatban a helyi vállalkozókkal is, de Gheorghe Pasc reptérigazgató is jelezte már, hogy például Olaszország, Németország és Anglia mutatkozott népszerű célállomásnak a közvélemény-kutatásokban.

Min ismeretes, a nagyváradi repülőtér eddig hiába kapta meg a nemzetközi besorolást, az elmúlt években csak Bukarestbe lehet onnan eljutni. Az országos master plan alapján az éves átlagforgalmát tekintve a bukaresti Henri Coandă, a temesvári, a kolozsvári, a bákói, a marosvásárhelyi, a iași-i, a szebeni és a konstancai mögött szerepel a sorban, mint kisebb regionális légikikötő, megelőzte ugyanakkor a craiovai, az aradi, a suceavai, a szatmárnémeti, a nagybányai és tulceai reptereket. „Nem is kaphatott volna ennél jobb besorolást, de amint a korszerűsítés befejeződik, egészen biztosan a légitársaságok is érdeklődni fognak” – vallja Carțiș.

A jelenleg zajló korszerűsítési munkálatok révén felszámolják az 1800 méter hosszú és 30 méter széles leszállópályát, hogy helyére egy új, Boeing típusú nagygépek fogadására is alkalmas, megfelelő szilárdságú, 2100 méter hosszú és 45 méter széles új aszfaltcsíkot építsenek, kettes kategóriájú világítási rendszerrel. Ennek táplálására egy új elektromos erőmű is megépül, továbbá kialakítanak egy platformot, amely egyszerre legalább hat légi járműnek tud majd helyet biztosítani.

A kivitelezés ugyanakkor akadályokba ütközött. Mint arról beszámoltunk, aláírások hiányában le is állították a korszerűsítést. Carțiș ugyanakkor lapunknak szerdán rámutatott, hogy ez nem veszélyezteti a beruházást. „Csak részlegesen áll a munka, olyan apró problémák miatt, amely bármilyen más munkatelepen elő szokott fordulni. Nincs semmi gond, minden a tervek szerint halad” – nyugtatta meg a kedélyeket az irodavezető, megerősítve, hogy az eredetileg beharangozott program szerint jövő héttől, azaz április 22-től június 20-ig lezárják a légikikötőt.

A közel 80 millió eurós beruházást idén október 31-éig kell befejeznie a tendergyőztes osztrák társulásnak, a Porr Construct vállalatnak, Harald Braun, a cég technikai menedzsere pedig ígéretet tett arra, hogy betartják a légügyi hatóság által szigorúan elvárt határidőt. Ha más nem, a szerződésbe foglalt napi 50 ezer eurós késedelmi kamat is ösztönözni fogja őket.