A szakember azzal érvelt, hogy az intézkedés azokat is érintené, akiknek nem okoz nehézséget a törlesztőrészletek időben történő kifizetése. „Miért okoznánk 700–900 millió eurós kárt a banki szektorban csak azért, mert egy hét alatt mintegy 20 százalékkal emelkedett az árfolyam. Miért kellene hirtelen meghozni egy olyan intézkedést, amely a következő húsz évben befolyásolja a hiteleket?” – fogalmazott Van Groningen a képviselőház költségvetési, pénzügyi és banki bizottságának ülésén.

A Raiffeisen Bank elnöke kifejtette: nem hisz „az adminisztratív jellegű intézkedésekben”, Románia ugyanakkor teljesen más helyzetben van, mint azok az országok, ahol a helyi pénznemre való átváltást alkalmazták.

„Egyetlen pénzintézetnek sem szabad akkora kockázatot vállalnia, hogy veszélybe sodorja a bankbetéttel rendelkező ügyfelek pénzét. Az intézkedés egy meglehetősen kis csoportnak kedvezne, de figyelmen kívül hagyja a kisebb pénzügyi problémákkal küzdőket és az egyre kisebb kamatot nyerő letéteseket. Azon ügyfelek számára, akik ténylegesen nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket, a bankok egyéni stratégiát dolgoznak ki, ez egyébként is bevett szokás” – magyarázta Steven van Groningen.

A Raiffeisen Banknak mintegy 8800 svájcifrank-alapú hitelszerződése van érvényben, ezek értéke körülbelül 400 millió euró. Eddig az ügyfelek kérésére 520 kölcsönt váltottak át lejre, de az is előfordul, hogy a kliens euróban fizeti ki a maradék törlesztőrészletet. „Nem abból kell kiindulnunk, hogy kinek van problémája a frankhitellel, hanem hogy akinek bármilyen nehézsége van, forduljon a bankhoz, és közösen alkudjanak a lehetőségekről” – vélekedett van Groningen. Szerinte megoldást jelenthet például a törlesztőrészlet csökkentése meghatározott ideig vagy a viszszafizetés határidejének kitolása.

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok

Amint arról beszámoltunk, Van Groningen nyilatkozatával ellentétben hétfő este Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank (BNR) alelnöke a román közszolgálati televízió (TVR) adásában még arról beszélt, hogy hat pénzintézet beleegyezik a svájcfrank-alapú hiteleik lejre történő átváltásába.

Olteanu azt is elmondta: több pénzintézet azt a megoldást is hatékonynak tartja, hogy az átváltás mellett csökkentsék a törlesztőrészletet, vagy engedjék el az adósság egy részét a bajban lévő hitelesek számára. A központi jegybank alelnöke szerint a Bancpost, a Volksbank, a Piraeus Bank, a Raiffeisen, a Banca Românească és az OTP is beadja a derekát az átváltást illetően.

Jó hírek a hiteleseknek

Eközben hatodik pénzintézetként csatlakozott a kedvezményeket nyújtók sorába a Bancpost, bejelentve, csütörtöktől a legközelebbi felülvizsgálatig 0,8 százalékponttal csökkenti a svájci frankban felvett hitelek kamatát.

Mint ismeretes, az OTP három hónapra 1,5 százalékponttal csökkentette a kamatot, a Raiffeisen Bank öt hónapra biztosít kedvezményes kamatot, a Banca Românească pedig szintén 0,8 százalékos csökkentést alkalmaz. A Volksbank eközben arról határozott, hogy április 17-éig a december 31-én érvényes, 3,8035 lej/svájci frankos árfolyammal számol. A Piraeus Bank egyénenként dönt majd a kedvezményekről.

Jó hírrel szolgált ugyanakkor szerdán a devizahitelesek számára a Román Nemzeti Bank (BNR) is, ugyanis valamennyi fontosabb valutához képest tovább erősödött a román fizetőeszköz. A referencia-árfolyamon egy svájci frank 1,4 százalékkal kevesebbe, 4,3632 lejbe került. Az amerikai dollár árfolyama közel 4 banival 3,9258 lej/dollárra esett vissza, miközben az egységes európai fizetőeszköz 1,24 banival lett olcsóbb, a hivatalos árfolyam 4,4585 lej/euró.

Lassan halad a hitelesmentés

A magáncsődről szóló törvény nem a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hanem a parlament előtt van – üzente Darius Vâlcov pénzügyminiszter a washingtoni székhelyű pénzintézet Bukarestben tartózkodó küldöttségének azok után, hogy – amint arról beszámoltunk – az IMF hétfőn aggodalmát fejezte ki a magáncsőd intézményének tervezett bevezetésével kapcsolatban, és közölte, hogy a valutahitelek lejre való átváltását sem támogatja.

Arra kérte a romániai hatóságokat, hogy ezeknek az intézkedéseknek az elfogadása előtt végezzenek alapos hatástanulmányt, és folytassanak párbeszédet a bankokkal. „Amenynyiben a törvényt nem dolgozzák ki a legapróbb részletekig, az elképzelésnek negatív hatásai lesznek a pénzpiacra nézve” – olvasható a levélben, amelyet Andrea Schaechter, a valutaalap romániai küldöttségének vezetője és Elisabetta Capannelli, a Világbank menedzsere írt alá.

Az IMF szerint a romániai hatóságoknak más országok, főként az európai uniós tagországok példájából kellene inspirálódniuk. „Az IMF-nek a parlamenttel kell tárgyalnia, nem a kormánynyal. A döntés a parlamenté, nem az IMF-é” – vágott vissza Darius Vâlcov. A pénzügyminiszter egyébként szerdán ellátogatott a parlamentbe, ahol a költségvetési bizottságnak tárgyalnia kellett volna a svájcifrank-hitelesek megmentését célzó intézkedésekről, azonban mivel nem volt meg a döntéshozatalhoz szükséges létszám, az ülést elhalasztották.

A képviselőház jogi bizottsága eközben kedden tárgyalta a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok megsegítésére kezdeményezett intézkedés, a magáncsőd intézményének bevezetését előíró tervezet meghatározásait és elveit tartalmazó cikkelyt, a megbeszélés azonban személyes sértegetésekbe torkollt.

Az intézkedést kezdeményező Ana Birchall szociáldemokrata (PSD) képviselő azzal vádolta a nemzeti liberális (PNL) honatyákat, hogy „nem olvasták el figyelmesen a tervezet szövegét, ezért vélik úgy, hogy a dokumentumot nem szakszerűen fogalmazták meg”. A PNL-képviselők erre felszólították a kezdeményezőt: fogadja el, hogy a tervezetet „tökéletesíteni kell”. A képviselők végül néhány elvi módosítást illesztettek a szövegbe: eszerint a magáncsődre vonatkozó eljárás „lehetőséget ad a jóhiszemű adósnak pénzügyi helyzete helyreállítására”, illetve „az eladósodottságból való kikerülésre”.