Úgy tűnik, a lakáspiacot egyelőre hidegen hagyták a riogatások, a gazdasági és pénzügyi elemzők pedig hiába kongatták a vészharangot a jelzálogba helyezett lakással történő törlesztést lehetővé tevő hitelcseretörvény hatályba épése kapcsán: a Krónika által megkeresett ingatlanügynökök előjelét sem látják a visszaesésnek.

Ugyan a bankok jelentősen, akár 35 százalékra is megemelték a jelzáloghitelek önrészét, ami miatt sokan esnének el a kölcsöntől, a szigorítás alkalmazása során kiderült, nem is akkora a szigor, ez is „kijátszható”. Ugyanakkor a lakásvásárlásra igényelt kölcsönök piacát továbbra is a kormány által garantált, előnyös feltételeket nyújtó Első otthon tartja mozgásban, a friss adatok szerint az ingatlanhitelek 90 százalékát az alig 5 százalékos önrészt előíró program keretében igényelik.

Kolozsváron folytatódik a drágulás

„Kolozsváron semmilyen hatását nem lehet érezni egyelőre a hitelcserének. Enyhén emelkedtek az árak, és még most is nőnek” – értékelt lapunknak Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Mint kifejtette, ennek több oka is van. Példaként azt hozta fel, hogy ugyan a hitelcsere miatt megemelkedett a hitel megítéléséhez szükséges önrész, a bankok közül több is kínál alternatív megoldásokat. „Elméletileg ha most elmegyünk egy bankba hitelt igényelni, ott azt mondják, hogy 35 százalék önrész befizetésére van szükség, és legkésőbb 25 éven belül törleszteni kell a kölcsönt. Ellenben több bank változtatott ezen úgy, hogy nagyobb értékű jelzálogot fogad el, így a befizetendő első összeg csökken” – magyarázta.

Hozzáfűzte: az ingatlannal való törlesztés ugyanakkor azt a kockázatot hordja magában, hogy aki ezt megteszi, annak „soha az életben” nem adnak a bankok többé hitelt. „Sokan azt várták, hogy telítődni fog a piac átadott lakásokkal, de ez nem jött be” – szögezte le az ingatlanszakértő. Mint részletezte, több logikus érv is magyarázza, hogy ez miért nem következett be. Egyrészt a banki kamat nem nőtt. „Ha bankban tartod a pénzedet, akkor 0,6 százalékos kamatot adnak évente, azaz gyakorlatilag semmit, ha pedig ingatlanba fekteted a pénzed, az több pénzt fial, ha ki tudod adni bérbe” – mutatott rá a viszonylag egyszerű összefüggésre Bónis. Meglátása szerint ha lett volna olyan piaci hatása a jogszabálynak, hogy az emberek nem vesznek fel hitelt ingatlanvásárlásra, akkor meg a pénzpiac nőtt volna, ez viszont újfent az ingatlanárak automatikus növekedését eredményezi.

Bónis szerint ugyanakkor a romániai piacra nem jellemző, hogy az ingatlant vásárlók nem törlesztenék a bankoknak a felvett hitelt. Kiemelte, a törvénnyel azok jártak volna jól pár évvel ezelőtt, akik 2007-ben, a nemzetközi gazdasági válság begyűrűzése, tehát az ingatlanlufi kipukkanása előtt mondjuk 100 ezer euróért megvásároltak egy ingatlant, annak értéke viszont 2009-re a felére csökkent. Azonban – fejtette ki a szakember – a kolozsvári ingatlanpiac jelenleg ott tart, hogy az ár közelít a 2007-es szinthez.

Váradon is növekedésnek indultak az árak

Lukács Róbert, a nagyváradi Centro Casa ingatlanügynökség eladási vezetője is azt tapasztalta, miszerint egyelőre nagyon kevés olyan eset fordult elő, hogy valaki pénz helyett inkább lakással törlesztette hitelét. „Több bankkal és végrehajtóval is dolgozunk, Bihar megyében alig pár eset fordult elő. Csak abban az esetben befolyásolná az ingatlanpiacot, ha nagyon sokan élnének a hitelcserével” – magyarázta. Mint részletezte, ha egy nagyvárosban vagy megyében két-három vagy legfeljebb öt esetben adják át a banknak a hitelből vásárolt ingatlant, annak érdemben nincs hogy befolyásolnia a piacot.

A Krónika kérdésére ugyanakkor Lukács Róbert elmondta: tavaly tavasz óta hihetetlen mértékben megugrottak a lakásárak Nagyváradon. Az árak egészen egy-másfél hónappal ezelőttig emelkedtek, akkor viszont elkezdett kimerülni a kedvezményes hitelfeltételeket nyújtó Első otthon program keretében az idei évre előirányzott keret. Azóta egy kicsit megállt a piac, de az árakat ez nem befolyásolta, mert egy hónap alatt nem is változhatott semmit. „Ha a bankok nem találnak ki új hitelcsomagokat, és továbbra is nagy előleget fognak kérni, akkor biztos, hogy az befolyásolni fogja a piacot. De jelenleg az árak nagyon magasak Nagyváradon, különösen tavalyhoz képest. Ugyanaz a trend egyébként, mint Kolozsváron, de azt is tudni kell, hogy most gyengén mozog piac” – fejtette ki Lukács Róbert.

A székelyföldi piac másként működik

A székelyföldi városok ingatlanpiacára a megnövekedett kereslet jellemző, ennek ellenére a bankok évek óta óvatosan hiteleznek, másrészt a hitelcseretörvény hatásai még nem mérhetők, főleg, hogy a nyári hónapokban általában leáll az adásvétel, fogalmazták meg lapunk megkeresésére az ingatlanközvetítők. „Ilyen rövid idő alatt még nem mérhető a hitelcseretörvény hatása a piac alakulására, ám többéves tapasztalat alapján elmondható, hogy a székelyföldi piac teljesen másként működik, mint a nagyvárosi” – hangsúlyozta a Krónika kérdésére Nemes Zoltán.

A Ternio Pontis székelyföldi ingatlanközvetítő szakértője elmondta, Hargita és Kovászna megyében az elmúlt évek alatt alig néhány lakást foglaltak le a bankok a ki nem fizetett adósság fejében, de az is előfordult, hogy a bank visszavásárolta a jelzálogba tett lakást a fizetésképtelen ügyfelétől, majd nem lakoltatta ki a családot, s az ott maradhatott, albérletben. „A kisváro­sokban ismerik egymást az emberek, más elbírálás alá esnek a hiteltranzakciók is” – vallja a szakértő. Meglátása szerint ugyanakkor eddig is óvatosan hiteleztek a bankok, általában csak azoknak adtak kölcsönt, akik azt vissza is tudták fizetni, de az sem kizárt, hogy a Székelyföldön a hiteligénylők sem kockáztatnak.

Nemes Zoltán egyébként azt tapasztalja, hogy a városokban lakáshiány van, elsősorban azért, mert évek óta nem voltak fejlesztések, de már a régi tömbházlakások iránt is nagy a kereslet. Úgy véli, az új építésű lakásokra lenne vevő, már évekkel ezelőtt is eladták azokat az új ingatlanokat is, melyek négyzetméteréért 680 eurót elkértek. Elsősorban Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön nőtt meg a kereslet, miután az elmúlt években megfordult a trend, a fiatalok már nem szívesen költöznek ki vidékre, nem vállalják az ingázást.

„Nincs miért visszafogja a bankokat a hitelcseretörvény, hiszen ha valakinek megvan a kért előlege, akkor a rendesen felbecsült ingatlan értéke minden esetben fedezni fogja a különbözetet” – fogalmazta meg eközben Kész János. A sepsiszentgyörgyi SIC – Imobprest ingatlanközvetítő iroda ügyvezetője a Krónikának elmondta, a hitelezést csak az fogja vissza, hogy a fiatalok nem rendelkeznek akkora összeggel, hogy kifizessék a bank által kért előleget. Kész János is arról számolt be, hogy a váro­sok szintjén növekszik a kereslet, és egyúttal azt is elárulta, hogy a piaci igényre reagálva Sepsiszentgyörgyön egy nagyobb ingatlanberuházás körvonalazódik.