Nem haraptak rá a székelyföldi és Bihar megyei hegyvidéki vendéglátók az országos turisztikai szervezetek által meghirdetett akcióra, nem bíznak abban, hogy eléri a célját, és fellendíti a forgalmukat, sőt sokak szerint ezek a kedvezmények nem helyettesítik az üzleti stratégiát, a jól irányzott marketinget.
Amint arról korábban írtunk, a hegyvidéki kedvezményes üdülést a Romániai Turisztikai Vállalkozások Szövetsége (FPTR), valamint az Utazási Irodák Országos Egyesülete (ANAT) hirdette meg.
A turisták november 2. és december 19. között 160–370 lejért foglalhatnak szállást öt éjszakára, a gyermekek számára pedig ingyenes az üdülés. Az akciós csomagok vasárnaptól péntekig szólnak: a kétcsillagos szálláshelyeken 161 lejt kell fizetni öt éjszakáért, míg a négycsillagos hotelekben, panziókban 368 lejbe kerül az ellátás, családonként pedig két, 7 évesnél kisebb gyermek számára ingyenes a szállás.
A csomagokat az FPTR-rel partnerségben álló ügynökségeknél lehet igényelni. Az ANAT honlapján közzétettek szerint eddig mindössze 16 cég csatlakozott, zömmel Brassó megyei és Prahova-völgyi háromcsillagos szálláshelyek, valamint két panzió a bánsági Herkulesfürdőről.
Nem így kell turistát fogni
„Senki nem megy el csak azért üdülni, mert az olcsó” – szögezte le megkeresésünkre Szabó Tibor. A Háromszéki Panziósok Szövetségének elnöke úgy látja, a turisták ma már körültekintően megtervezik az üdülést. Ebben az időszakban, amikor az emberek a decemberi ünnepekre készülnek, kevesen utaznak el öt napra valahova csak azért, mert kedvezmény van.
Szabó Tibor szerint a hétvégekre késő ősszel is foglalnak szállást, ám szombat-vasárnapra nem vonatkozik a kedvezmény. „Azok az idegenforgalmi vállalkozók, akik tudják, mit akarnak, jó marketingtervük van, nem szorulnak az ilyen akciókra, a hétvégeken ki tudják adni a szálláshelyeiket, és nem arra várnak, hogy a programban résztvevő ügynökségek irányítsanak hozzájuk turistákat” – összegzett a Kovászna megyei panziótulajdonos.
Nem hoz a konyhára
A Romániában elterjedt úgynevezett szociális turizmus ellen fakadt ki Kalamár Andor, a tusnádfürdői Írisz panzió tulajdonosa, amikor arról kérdeztük, szerinte miért nem csatlakozott egyetlen székelyföldi szálláshely sem a programhoz. A Hargita megyei turisztikai vállalkozó elmondta, ezeknek a programoknak semmi közük a valódi üzlethez.
„Ezek az egységesen meghirdetett kedvezmények a nyugdíjas beutalók elvén működnek: növelni a szálláshelyek kihasználtságát, mindegy, hogy milyen áron” – fejtette ki a vállalkozó. Emlékeztetett, a nyugdíjas beutalók is a sikertelenül magánosított mamutszállodákban érvényesíthetők, amelyekben sok szoba van, de alacsony a komforthányadosuk, hiszen az elmúlt években keveset költöttek a felújításukra.
„A piacról élő turisztikai vállalkozások számára ezek az akciók nem kifizetődőek, hiszen a reggelire elmegy a pénz egy része, és a közvetítő ügynökségek is leveszik a nekik járó jutalékot” – ecsetelte Kalamár Andor, aki szerint a tömegturizmus, a szociális üdültetés csak zavart okoz a szabadpiacon.
„El kellene már felejteni azt a politikát, hogy mindent az alacsony ár határoz meg. Sok turista hajlandó rendes vagy éppen felárat fizetni az elvárt körülményekért. A szociális turizmus különben is kevés pénzt hoz, hiszen aki így üdül, nem nagyon költekezik” – tapasztalta a tusnádfürdői szakember.
Pádison a fűtésre sem elég a pénz
A programban résztvevő nagyváradi utazási ügynökség menedzsere, Alexandru Lăcătuș eközben sajnálatosnak tartja, hogy a Bihar megyei idegenforgalmi egységek nem csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez. „Valószínűleg nekik nem éri meg két-három turista miatt, ilyen alacsony áron nyitva tartani és fűteni az egész panziót. Jól látszik, hogy főleg a népszerű, nagyobb forgalommal bíró üdülőhelyekről csatlakoztak” – magyarázta a szakember.
Tapasztalatai alapján ugyanakkor a turisták részéről van igény az ilyen kedvezményes kikapcsolódásra, mert bár a program csak három napja indult, már adtak el üdülőcsomagokat Prahova-völgyi vakációzásra.
Lăcătuș sejtését erősítette meg az egyik panzió lapunk által megkérdezett illetékese is. Az idegenforgalmi szempontból jelentős Pádison található szállójukban nem tolonganak a turisták, így a programban rögzített ár még a fűtés költségeit is alig fedezné, anyagilag tehát egyáltalán nem érné meg a programban való részvétel.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
szóljon hozzá!