A romániai városi lakosság idén átlagosan 318 lejt költött Mikulás-ajándékra a tavalyi 305 lejes költségvetés után, a 100 ezresnél több lakosú városokban pedig ez az összeg idén elérte a 321 lejt – derül ki a MEDNET Marketing Research Center által hétfőn nyilvánosságra hozott, november 23–28. között készített felmérésből. A megkérdezettek csaknem 44 százaléka mondta azt, hogy 200–250 lej közötti összeget szán Mikulás-ajándékokra, miközben 36 százalék 251 és 500 lej közötti összeget szán erre a célra. Meghaladja ugyanakkor a 13 százalékot azoknak az aránya, akik több mint 500 lej értékben terveztek meglepetést szerezni szeretteiknek. A válaszadók alig 6,9 százaléka mondta azt, hogy kevesebb mint 100 lejt fog költeni.

Az idézett közvélemény-kutatás szerint a városi lakosság 88 százaléka vásárol Mikulás-ajándékot szeretteinek. A legnépszerűbb ajándéknak továbbra is az édességek számítanak 72,1 százalékkal, majd a ruházati cikkek és lábbelik (43 százalék), a gyümölcsök (40 százalék), a kozmetikumok és parfümök következnek (36,2 százalék). A válaszadók egy része azt mondta, hogy drágább ajándékokat készül vásárolni, mint például ékszereket és kiegészítőket (19 százalék), háztartási gépeket vagy elektronikai cikkeket (9,2 százalék), illetve táblagépet vagy okostelefont (6,9 százalék).

Egy másik, az ING Internatio­nal Survey ünnepi kiadásokkal kapcsolatos, szintén hétfőn nyilvánosságra hozott vizsgálatából eközben arra derül fény, hogy átlagosan minden tíz romániaiból öt érzi kötelességének, hogy pénzt költsön az ünnepekre, tíz romániaiból pedig kettő adósságba verte magát 2015-ben a karácsonyi ajándékvásárlás miatt. A 14 európai országban, az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Ausztráliában egy 13 500 fős mintán végzett közvélemény-kutatás következtetése az, hogy kétszer is meg kellene gondolnunk, mielőtt sok pénzt adunk ki egy ajándékra, mivel a drága ajándék nem jelenti feltétlenül azt, hogy aki kapja, örülni is fog neki.

A felmérésből ugyanis megtudhatjuk, hogy hét európaiból egy (15 százalék) kapott tavaly legalább egy olyan ajándékot, ami nem tetszett neki, vagy nem is használta azóta. Szám szerint tehát legalább 81 millió nem kívánt ajándék volt, egy ilyen ajándék ára pedig átlagosan 45 euróra rúgott. Európai viszonylatban a romániai lakosság 27 százalékkal a harmadik azoknak a toplistáján, akik nem értékelték az ajándékokat, amiket kaptak. A listavezető Nagy-Britannia (29%), a második pedig Olaszország (28%).

Amíg tavaly mintegy 3,7 milliárd eurót költöttek nem értékelt ajándékokra, minden tíz európaiból egy adósságot halmozott fel a karácsonyi ajándékvásárlás miatt. E tekintetben a romániai lakosság a listavezető 19 százalékkal, amely csaknem duplája a 10 százalékos európai átlagnak. „Ugyan egyre többen terveznek előre, és tesznek félre pénzt kimondottan karácsonyra, még mindig vannak olyanok, akik adósságba verik magukat a család és a barátok kedvéért, pedig a célszemélyek egy év múlva nem is emlékeznek, hogy milyen ajándékot kaptak. A fogyasztóknak a kiadások hosszú távú hatására kellene gondolniuk, mielőtt engednének a csábításnak, és drága ajándékokat vásárolnának, amiket aztán senki nem fog használni” – vonta le a tanulságot Ian Bright, az ING-csoport vezető közgazdásza.

A felmérés következtetései között szerepel továbbá az is, hogy európai viszonylatban minden tíz személyből hét gondolja azt, hogy a karácsonyi ünnepkör egyre inkább a pénzköltésről szól.