A parlament által áprilisban megszavazott, a Hivatalos Közlönyben május közepén megjelent hitelcseretörvény lehetővé teszi a jelzáloghitelesek számára, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant.

Nem hivatalos adatok szerint az ún. elsétálási törvény hatályba lépése óta közel háromezren éltek a fizetés helyetti teljesítés lehetőségével. A bankok ugyanakkor eddig mintegy másfél ezer esetben bíróságon támadták meg a hitelcseretörvény előírásainak gyakorlatba ültetését. A pénzintézetek már korábban azzal érveltek a jogszabály ellen, hogy sérti a tulajdonhoz való jogot, visszamenőleges hatállyal bír, alkotmányellenes, továbbá bankcsődöket, de legalábbis több száz millió eurós veszteséget okozhat az ágazat számára. Több esetben alkotmányossági kifogással éltek, és bár számos bíróság elutasította ezeket, más igazságszolgáltatási fórum helyt adott a bankok kezdeményezésének, így a jogszabályról a bukaresti taláros testületnek is véleményt kell nyilvánítania.

A hitelintézetek egy része ugyanakkor elfogadja a fennmaradó törlesztőrészlet kiegyenlítése helyett a jelzálogban szereplő ingatlant, azt a feltételt szabja azonban ügyfeleinek, hogy az elsétálás után nem támasztanak kártérítési igényt a bankkal szemben. „A pénzintézetek kötelesek feltétel nélkül tiszteletben tartani a jogszabályt. Az ügyfélnek az ingatlannal történő törlesztés megvalósulása után is jogában áll bíróságon visszakövetelni kamatot vagy banki illetéket” – szögezte le a több tucat hiteles nevében eljáró Adrian Cuculiș bukaresti ügyvéd.

Bár a törvényhozók az elsétálási jogszabály parlamenti vitája során mindannyiszor hangsúlyozták az intézkedés szociális jellegét, csupán a törvény hatályba lépését követően derült ki, hogy a hitelcsere meglehetősen költséges eljárás a jelzáloghitelesek számára. A pénzügyminisztérium közjegyzők beadványára leszögezte, a hitelesek jövedelemadót kötelesek fizetni a bankokkal kötött tranzakció után, ráadásul az adótörvénykönyv alapján a tulajdonjog átruházásakor a hitelesnek az ingatlan kölcsönszerződésben szereplő értéke alapján kell adót fizetnie, ami a lakás árának akár a három százalékát is meghaladhatja. Márpedig ez nem olcsó mulatság, hiszen „elsétálás” esetén a magánszemélyeknek akár több ezer euróra rúgó összeget kell kifizetniük adóként, ami súlyos teher egy, a lakását elveszítő család számára.

Ráadásul az adókötelezettség ugyanúgy érinti azokat a lakástulajdonosokat is, akiket kényszervégrehajtás útján kilakoltattak otthonukból. Az eladósodottak, valamint az érdekükben eljáró ügyvédek nyomására a kormány úgy döntött, hogy sürgősségi rendelettel mentesíti az adóbefizetés kötelezettsége alól azokat, akik ezután fordulnak a fizetés helyetti törlesztésért a bankokhoz. Az adómentesség csak egyszeri alkalommal jár, ugyanakkor visszamenőleg azok is igényelhetik, akiket kényszervégrehajtás útján már kilakoltatott otthonából a hitelintézet, és további adósságuk elengedése érdekében igényelnék a fizetés helyetti törlesztést. Anca Dragu pénzügyminiszter szerint a kormány várhatóan még ebben a hónapban elfogadja a szóban forgó rendeletet.