Amint arról lapunkban beszámoltunk, a legutóbbi kormányülésen egy olyan dokumentumról egyeztetettek a technokrata kabinet tagjai, ami egyebek mellett öt évre biztosítaná az Első otthon program létét a jelenlegi 5 százalékos önrész mellett, miközben az ötévesnél régebben épült vagy felújított lakásoknál a jelenlegi 50 százalékról 40 százalékra csökkentené az állami garancia értékét.

A programot érintő, 2017–2021-es stratégiai célok között a pénzügyminisztérium az első két évre (2017–2018) évi kétmilliárd lejes garanciaplafont javasol, az utolsó három esztendőben (2019–2021) pedig ez évi 1,5 milliárd lejre esne vissza. A dokumentum szerint egyébként az első két év után azért csökkentenék 500 millió lejjel a garancia értékét, hogy fokozatosan felszámolják az állami beavatkozást a hitelpiacon, abban bíznak, hogy ezzel párhuzamosan a lakosság számára egyre inkább elérhetővé válnak a bankok által kínált hagyományos hitelkonstrukciók.

Pozitívumok és veszélyek

A Székelyföldön jelenleg a lakások mintegy 30-40 százalékát vásárolják az Első otthon program keretében nyújtott kedvezményes hitelből, a tervezett intézkedések pedig még inkább serkenthetik a piacot, már abból kifolyólag is, hogy a Hargita és a Kovászna megyei fizetések mellett a lakosság nemigen áll úgy anyagilag, hogy más hitelkonstrukciót vegyen igénybe, nagyobb önrészt teremtsen elő, hiszen a bankok által kínált jelzáloghitelekhez például 15-20 százalékos vagy akár nagyobb önrészre van szükség.

„A válság idején az ingatlanpiac felpörgetésére kitalált Első otthon program azóta is töretlen sikerrel működik, nem véletlenül tartották meg” – szögezte le megkeresésünkre Nemes Zoltán. A Ternio Pontis székelyföldi ingatlanközvetítő szakértője úgy véli, bár kampányígéretnek is minősíthető a tervezett módosítás, valószínű, még évekig fenntartják majd a programot, hiszen senkinek nem érdeke, hogy azt leállítsa, a kiszámíthatóság pedig tovább növelheti a vásárlási kedvet. Minden évben, így ezután is elfogynak majd az erre a célra elkülönített alapok – vallja Nemes Zoltán.

A szakértő egyébként üdvözli azt a javaslatot, hogy az öt évnél régebbi lakásoknál 40 százalékra csökkentenék a különben 50 százalékos állami garanciát, mert – mint fogalmazott – „nem híve a régi építésű ingatlanoknak”. Ugyanakkor hívta a figyelmet, hogy ennek veszélyei is vannak, hiszen felhígulhat emiatt az új ingatlanok minősége. „Valószínű, továbbra is meghatároznak egy plafont, 65 ezer euróból pedig még a Székelyföldön sem lehet új építésű, négyszobás ingatlant vásárolni, így főleg a nagyvárosokban maradnak a kisebb – egy-két szobás – lakások, vagy ha valaki több négyzetmétert szeretne, akkor kénytelen lesz megelégedni a silányabb minőséggel” – vetítette előre Nemes Zoltán.

Aki befektetni akar, továbbáll

Kész János, a SIC – Imobprest ingatlanközvetítő iroda ügyvezetője a Krónika megkeresésére arról beszélt, hogy jelenleg például Sepsiszentgyörgyön elsősorban kétszobás, régi építésű lakásokat vásárolnak az Első otthon program által, ezeket a 30-35 ezer eurós ingatlanokat azok a családok vásárolják, melyek havi jövedelme négyezer lej körül van. Az új építésű ingatlanokat a 7-8 ezer lejes havi bevétellel rendelkezők tudják megvenni, de erre is lenne kereslet – hívta fel egyúttal a figyelmet az ingatlanközvetítő. „Az azonban, aki befektetésként, készpénzzel vesz ingatlant, jellemzően túllép a Székelyföldön, Brassóban vagy akár Kolozsváron vásárol, mert ott értékállóbban és nagyobb bérért kiadhatók a lakások” – mutatott rá Kész János.

Divat lett Kolozsváron ingatlant vásárolni

A székelyföldi ingatlanpiaci szakértő kijelentéseit erősítette meg megkeresésünkre Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője is, aki szerint a kormány által a tervezett intézkedésektől függetlenül is jól működő piacnak számít jelenleg a kincses város. Mint magyarázta: már most is túlzottnak nevezhető a kereslet a kincses városban, olyannyira, hogy azok a vevők, akik nem rendelkeznek kolozsvári helyismerettel, a városnak periférikusnak számító részein is vásárolnak lakást, ahol nagyon nehéz albérletbe is kiadni azokat valakinek. „Ha írja rajta, hogy Kolozsvár, akkor mindent megvesznek, divat lett Kolozsváron ingatlant vásárolni” – mutatott rá a jelenségre az ingatlanszakértő.

Mint részletezte, más megyékből is rengetegen érkeznek a Szamos-parti városba, szinte mindent el lehet adni. Ez egyébként az árakon is megérződik. A kisebb lakásoknál négyzetméterenként 1200-1300 eurós árak vannak, míg a nagyobb lakásoknál maradt az 1000 eurós négyzetméterenkénti érték. De 65 négyzetméternél kisebb lakást nagyon nehéz találni, ugyanis az ötven négyzetméteres vagy ennél is kisebb ingatlanokra óriási a kereslet. Ennek az is az oka, hogy nagyon sok a befektető, aki azért vásárol ingatlant, hogy azt majd albérletbe adja. De éppen amiatt, hogy rengeteg a befektető, korlátozott a kínálat. Bónis Endre határozottan kijelentette, hogy a kolozsvári ingatlanpiac végleg kilábalt a 2000-es évek végén begyűrűzött gazdasági és pénzügyi válságából.

Fellendül az új lakások piaca

Frinkuj Árpád kolozsvári ingatlanfejlesztő eközben a Krónika megkeresésére úgy értékelt, hogy az ötévesnél régebbi ingatlanok állami garanciájának 10 százalékos csökkentése az új lakások piacát serkenti, mert több mint valószínű, hogy aki lakásvásárlásra vesz fel hitelt, az nem régi, hanem új ingatlant fog venni. Éppen ezért – fűzte hozzá – az intézkedés az ingatlanfejlesztőket, a tömbházakat építő beruházókat fogja segíteni. „Jó kiindulópont lesz ez a befektetők számára” – összegzett Frinkuj Árpád.

Az ingatlanfejlesztő ugyanakkor úgy látja, mindenképpen jó az is, hogy hosszabb távon gondolkozik a kormány, mert a befektetők és a lakásvásárlók is előre tudnak tervezni, csak legyen elég a rendelkezésre álló pénzügyi keret. „Ez azt fogja hozni, hogy a régi lakások olcsóbbak lesznek, az új lakások meg drágulni fognak, vagy megtartják a jelenlegi árukat, hiszen a kolozsvári új ingatlanoknak már most is nagyon jó áruk van. A hosszú távú gondolkodás ugyanakkor feltétlenül jó dolog, mert stabilizálni fogja az ingatlanpiacot” – fejtette ki lapunknak a szakértő. Kérdésünkre elmondta: Kolozsváron van is, lesz is kereslet az új lakásokra, hiszen a város évről évre nő, terjeszkedik. Nagyon sok egyetemista ugyanis Kolozsváron marad, és előbb-utóbb lakást kell vennie magának, így a város csak fejlődni fog – összegzett a szakértő.

Mint ismert, az Első otthonnak útjára indítása óta mintegy 185 ezer haszonélvezője volt, a kormányprogram keretében nyújtott állami garancia éréke pedig eléri a 7,1 milliárd eurót.