Átalányadóval próbálják adó­fizetésre serkenteni a vendéglátóipari egységeket, szálláshelyeket. A jogszabályt a parlament már elfogadta, így csak Klaus Johannis államfőnek kell azt kihirdetnie, hogy január elsejétől hatályba léphessen.

A Romániai Szállodák és Vendéglők Munkáltatói Szövetségének (HORA) adatai szerint jelenleg az országban működő bárok és vendéglők alig 5 százaléka fizet adót, mivel a vonatkozó jogszabályok szerint profitjuk után kell adózniuk, és sokan „intézik úgy a könyvelést\", hogy látszólag veszteségesek legyenek. Így a hivatalos adatok szerint 2013-ban 20 millió lej folyt be a vendéglátósoktól az államkasszába. Ez az összeg 300 millió lejre nő, ha Johannis a jelenlegi formájában kihirdeti a jogszabályt. Nem nagy összegekről van szó egyébként, egy falusi kiskocsmának évi 1000 lej körül kell majd adóznia, ami havi 90 lej körüli összeget jelent, miközben egy nagy bukaresti vendéglő éves adója 39 ezer lej, vagyis havi 3200 lej körül alakulna.

A HORA és a Turisztikai Munkáltatók Szövetsége egyaránt üdvözölte a kezdeményezést, abban bíznak ugyanis, hogy az új előírásoknak köszönhetően tisztességesebb lesz a verseny az ágazatban. „Nem korrekt, hogy a piaci szereplők alig 5 százalékának legyen profitja év végén, nem reális. Becsléseink szerint a romániai vendéglők és bárok több mint fele jövedelmező. Másként mivel lehetne magyarázni azt, hogy egyes vendéglők, bárok hosszú évek óta működnek? Ha minden évben veszteséget könyvelnének el, rég bezártak volna\" – érvelt a jogszabály szükségessége mellett Dragoș Petrescu, a HORA elnöke.

„Mindenki adózzon!\"

„Jó és rossz vonzata is lehet a vendéglátóiparban az átalányadónak, a következtetéseket akkor tudjuk levonni, amikor a saját bőrünkön megtapasztaljuk az alkalmazását\" – foglalta össze a Krónika kérdésére Daragus Attila. Az Antrec faluturisztikai egyesület Kovászna megyei elnöke szerint az már most biztos, hogy az állam csak nyerni fog ezzel a módosítással, mert kiszámítható, biztos bevételre tesz szert. Az ágazat kifehérítésében viszont nem bízik a Bálványoson panziót és éttermet is működtető vállalkozó, mert eddigi tapasztalatai szerint, aki feketén dolgozik, annak nincs sem engedélye, sem pénztárgépe, sem cégtáblája, profitadót sem fizetett, és átalányadót sem fog.

Az új adó beharangozott mértékéről Daragus kifejtette, a kis egységekre kiszámolt évi ezer lej méltányos, hiszen aki nem tud ennyi adót befizetni évente, az jobb, ha feladja a vállalkozását, vagy nem a vendéglátóiparban próbálkozik. „Abból a szempontból jogosnak tartom az új adó bevezetését, hogy így legalább mindenki fizet. Nemcsak a lelkiismeretesen adózó erdélyiek, hanem az egész ország. Nemcsak Kovászna megye, hanem Ilfov is\" – értékelt a faluturisztikai egyesület vezetője.

Daragus Attila ugyanakkor nehezményezi, hogy az átalányadót nem a forgalomra, hanem a négyzetméterre vagy a székek száma alapján számolják ki. „Nem ugyanakkora a forgalma egy hasonló méretű vendéglőnek Bukarest sétálóutcájában és a Rétyi Nyírben, ahová csak hétvégeken vagy elvétve tér be egy turista\" – fogalmazta meg a turisztikai szakember, aki szerint kár lenne, ha az adó miatt csökkentenék a helyek alapterületét, hiszen a vendég kényelmét szolgálja, ha egy étterem tágas, szellős. Viszont meglátása szerint valószínűleg sokan találnak majd kiskaput, ilyen lehet például, ha a vendéglő felét játszótérré alakítják, és csak a nagy rendezvényekre hordanak be pluszszékeket.

A nagyoknak kedvez?

Gabriel Biriș, a pénzügyminisztérium államtitkára, adóügyekre szakosodott ügyvéd viszont úgy látja, hogy az új adónem a nagy vendéglőknek kedvez, miközben a kicsiket csődbe juttatja. A Digi24 hírtelevízió honlapja által idézett szakember szerint a jogszabály az ágazat nyomására született, vagyis a nagy vendéglők tulajdonosai megijedtek az adócsalás-ellenes ellenőrzésektől, és a honatyák segítségével elfogadtattak egy olyan adórendszert, ami a profittól független adózást vezetne be, ami sokuk esetében kisebb összeget jelent, mint ha 16 százalékos jövedelemadót kellene átutalniuk az államkasszába.

Pontosságot és nyelvismeretet várnak

Pontosságot, idegen nyelvek használatát javasolják a székelyföldi idegenforgalmi vállalkozóknak a svájci turisztikai főiskola hallgatói. Július elején a HFT Luzern AG Főiskola 15 diákja érkezett szakmai gyakorlatra Sepsibükszádra és a Csomád–Bálványos védett területre. Hegyeli Botond, a Vinca Minor Egyesület menedzsere közölte, a program végén a diákok elmondták, hogy a helyi idegenforgalom erőssége az ágazatban vállalkozók, dolgozók vendégszeretete, nyitottsága, de több jobbító észrevételt is megfogalmaztak. Például svájciként nagyon fontosnak tartják a pontosságot, hogy mindenki betartsa a leszögezett időpontokat.

Ugyanakkor hiányolták a háromnyelvű ismeretterjesztő anyagokat, szórólapokat, ezek ugyanis általában csak román–magyar nyelven készülnek, ám az információt angol vagy német nyelven is szórni kellene. Meglátásuk szerint minden panzióban, étteremben kellene lennie legalább egy munkatársnak, aki beszél egy idegen nyelvet. Hiányolták ugyanakkor a településeken az idegenvezetőket.