A mezőgazdaság, a turizmus, a gyógyturizmus, a számítástechnika, a fafeldolgozás lehetnek a Kovászna megyei gazdaság kitörési pontjai – vallja Édler András.
2016. május 03., 19:002016. május 03., 19:00
2016. május 03., 19:132016. május 03., 19:13
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, ezzel szemben jelenleg Háromszékre a könnyűipar jellemző, amelyben sok alkalmazottat foglalkoztatnak kis fizetésért. „Hogy a térség gazdasága fellendüljön, alternatívákat kell találni, olyan iparágakat meghonosítani, ahol magasabb bért kínálnak” – szögezte le a gazdasági szakember.
Édler szerint ha ez megvalósul, akkor a háromszékiek már nem a legolcsóbb termékeket keresik a nagyáruházakban, hanem odafigyelnek a helyi termelőkre, vendéglőbe, színházba mennek, és mindez a gazdaság további fejlődését szolgálja.
Vannak előnyök, de infrastruktúra kell
Kovászna megyében már nincs olcsó munkaerő, akinek erre van szüksége, az nem itt találja meg, itt a jól képzett munkaerőért érdemes beruházni – fejtette ki a kamara elnöke. Rámutatott, Kovászna megyének előnyös a földrajzi elhelyezkedése, 450 kilométernyi távolságon belül van bármelyik hazai város, ám ha megépülne a brassói repülőtér, és a közelben érne véget az autópálya, még nagyobb lenne a térség vonzereje a befektetők számára.
Az egyik kitörési pont például a mezőgazdaság lehet, hiszen több száz kilométeres körzetben nincs szennyezőipar, így a biogazdálkodásra lehet fektetni a hangsúlyt, másrészt az ország legnagyobb burgonyatermesztőjeként a megyében feldolgozókat kell létesíteni és hozzáadott értékkel eladni a krumplit.
Fejlődő turizmus
A turizmusban eközben elindult egy folyamat, sokan most kezdik felfedezni a kúriákat, a kastélyszállókat. Amikor Kálnoky Tibor gróf 15 éve Miklósváron befektetett, kevesen hittek a vállalkozás sikerében, most pedig jönnek a külföldi vendégek, élvezik a csendet, vagy hogy tehenet látnak az utcán. „Nagy potenciál rejtőzik a gyógyturizmusban is, az ásványvízforrások, mofetták, a természetes gyógymódok iránt is egyre nagyobb a kereslet” – részletezte Édler. Szerinte megvalósítható az informatikai ágazat megtelepítése is, mert Sepsiszentgyörgy biztonságos kisváros, erős kulturális kínálattal, az itt megtelepedő informatikusok a világba bárhová dolgozhatnak. Ezt a kezdeményezést támogatja egyébként az alakuló Design Bank is.
A kamara elnöke ugyanakkor a faiparban is lát még befektetési lehetőséget, hiszen sok rönköt adnak el Kínába, holott helyben kellene azt feldolgozni. Jelenleg Kovászna megyében 1,2 milliárd euró a vállalatok évi összforgalma, 4500 cég, 2100 egyéni vállalkozás, 45 ezer alkalmazott és 300 eurós bruttó átlagkereset a gazdaság mutatói. Édler pozitívumként említette, hogy a meglévő vállalkozások között minden kategóriában az első tíz között van 3-5, helyben alapított vállalat, ezek nagyobb empátiával viszonyulnak a helyi problémákhoz, mint a külföldiek.
A szakember érdeklődésünkre arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta mintegy 100 millió euró külföldi befektetés érkezett Kovászna megyébe – tavaly ezt másfélszeresére növelte a Holzindustrie Schweighofer, amely 150 millió eurót fektetett be a rétyi gyára megépítésébe. „Vitatható, hogy jó vagy sem a rétyi üzem, de az biztos, hogy tavaly látványosan megemelkedett az építkezési vállalatok bevétele, ezért lenne szükség a nagybefektetőkre, hiszen egyetlen ilyen vállalat több pénzt hozott a megyébe, mint húsz év alatt az összes többi” – ecsetelte Édler András. A szakember fontos előrelépésnek tartja, hogy elkészült a megye fejlesztési stratégiája, a Potsa-terv, amit a „papírról most már gyakorlatba is kell ültetni”.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Nem szabhatja meg az állam az embereknek, hogy mikor mehetnek vásárolni – vélekedett hétfőn a hétvégi boltzárról a mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy tanulmány alapján hoz majd erről döntést a koalíció.
Tavaly 17 százalékkal, 24,536 millióra nőtt a romániai repterek utasforgalma – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Harmincötmillió euróra nőtt az üzleti forgalma a különleges egységek, mentősök, tűzoltók számára speciális járműveket gyártó Deltamednek.
szóljon hozzá!