Úgy tűnik, a román hatóságok semmiképp sem szeretnék, hogy más országokban – így Magyarországon vagy Szlovákiában – is készülhessen kürtőskalács: Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter kedden egy mezőgazdaság-fejlesztési konferencián egyértelműen kijelentette: Románia földrajzi oltalom alá helyeztetné az Európai Bizottsággal a népszerű édességet.
2016. március 15., 17:092016. március 15., 17:09
2016. március 15., 17:542016. március 15., 17:54
„A kürtőskalács egy román termék, ez 1784 óta tanúsítható, akkor egy román nemzetiségű, de magyar állampolgárságú asszony készítette el. A terméket az egész régióban készítik, Csehországban, Magyarországon, sőt Szlovákiában is, de mivel tanúsíthatóan erdélyi, nincsen kételyem afelől, hogy romániai termékként kell elismerni” – fogalmazott a tárcavezető.
Kijelentésében valóban pontos egyébként az 1784-es évszám, a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint ez ugyanis a kürtőskalács első hivatalos említésének időpontja: a feljegyzések szerint Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű, a Gazda Aszszonyi Böltseségnek Tárháza című, kézírásos erdélyi szakácskönyvében a Porániné módja szerint kürtőskalács megnevezés alatt bukkan föl első ízben.
Mindez pedig minden valószínűség szerint szerepelt is azokban a dokumentumokban, amelyeket a székelyföldi hatóságok eljuttattak a bukaresti agrártárcához, s amelyekben egyúttal azt is leszögezték, hogy a kürtőskalács „Magyarország területéről származik, és ma is szorosan kötődik a magyar kultúrához\".
Mint ismeretes, a magyar–román „kürtősháború” nem újkeletű. Legutóbb tavaly novemberben a magyar Földművelésügyi Minisztérium jelentette be, hogy a kürtőskalács mint hagyományos különleges termék uniós bejegyeztetése érdekében lépnek fel. A tárca tájékoztatása szerint viszont a minősítés megszerzése után a bejegyzett elnevezést minden olyan gazdasági szereplő használhatja földrajzi elhelyezkedésre tekintet nélkül, amely az adott termékleírásban foglalt receptúrának megfelelő terméket forgalmaz.
„Erről szakmai párbeszéd zajlik” – közölte akkor a budapesti minisztérium. A közlemény szerint az elnevezés uniós bejegyzése érdekében benyújtott kérelem elbírálásának van egy nemzeti szakasza, ezt követően pedig egy két hónapos uniós szakasza.
Az FM emlékeztetett, hogy a kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről idén januárban. Ezen kívül a sütemény Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel is rendelkező termék, amely egyedülálló hagyományos előállítási módjában, kiemelkedő jelentőségű történetét és a mai fogyasztói ízlést tekintve. „A termékleírás elfogadásához szükséges egyeztetések már megkezdődtek, ebben minden érdekelt fél, így mind a magyarországi, mind a romániai érintettek részt vehetnek” – közölte a múlt héten a budapesti minisztérium.
Mint ismeretes, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület még 2014-ben kezdeményezte az édesség hagyományos különleges termékként való bejegyzését az Európai Unióban.
Védett a libánfalvi telemea
Földrajzi oltalom alá helyezte az Európai Unió a görgénylibánfalvi telemeát (sós vízben áztatott sajtféleség) – tájékoztatott kedden a mezőgazdasági minisztérium. Mint rámutattak, erről Phil Hogan agrárügyekért felelős biztos tájékoztatta Achim Irimescu szaktárcavezetőt. A Maros megyében, pontosabban a Görgény völgyében található település sajátos terméke tehát ezentúl csak meghatározott földrajzi környezetben készülhet, erről a vonatkozó tenderfüzet rendelkezik.
Mint ismeretes, ez a harmadik olyan romániai termék, amely uniós védettséget kap: 2011-ben Magiunul de prune de Topoloveni néven bejegyezték a híres Argeş megyei szilvalekvárt, majd nemrég a szebeni szalámi is földrajzi oltalom alá került. Világviszonylatban egyébként 1427 hagyományos termék áll oltalom alatt, ezek közül 1404 található az Európai Unióban. A legtöbb védett termék, összesen 296 olaszországi, majd a franciák (243), a spanyolok (205), a portugálok (139), a görögök (106) és a németek (96) következnek.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Nem szabhatja meg az állam az embereknek, hogy mikor mehetnek vásárolni – vélekedett hétfőn a hétvégi boltzárról a mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy tanulmány alapján hoz majd erről döntést a koalíció.
Tavaly 17 százalékkal, 24,536 millióra nőtt a romániai repterek utasforgalma – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Harmincötmillió euróra nőtt az üzleti forgalma a különleges egységek, mentősök, tűzoltók számára speciális járműveket gyártó Deltamednek.
Az elektromos berendezések és készülékek helyes használata egy háztartásban 10–50 százalékkal csökkentheti az energiafogyasztást és ezáltal a havi számlákat – irányítja rá a figyelmet egy elemzés.
Csak június 1-jétől jár bírság a számlák eFactura rendszerbe történő feltöltésének elmulasztása esetén – jelentette be pénteken a román pénzügyminiszter.
Románia legnagyobb gáztermelője, a Romgaz, a villamosenergia- és gázszolgáltatás területén tervezi bővíteni üzleti tevékenységét: a vállalat egy már beágyazódott vállalat felvásárlását fontolgatja – értesült piaci forrásoktól a Hotnews.ro hírportál.
Marcel Ciolacu csütörtök este bejelentette, hogy kiadta elemzésre a kormány illetékes csoportjának a szupermarketek hétvégi bezárására vonatkozó javaslatot, hogy lássa, milyen hatása lenne egy ilyen döntésnek.
Egy „IT-guru”, egyetemi oktató arra figyelmeztet, hogy az információtechnológia romániai fellegvárának tartott Kolozsváron az ágazat elért egy bizonyos határt, amelyet csak megújulással, a BMW-vel kötött partnerséghez hasonló megoldásokkal tud átlépni.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany csütörtökön 323,3234 lejt ért, 5,44 lejjel (1,7 százalékkal) többet, mint szerdán.
szóljon hozzá!