Az oktatási alkalmazottakat képviselő érdekvédelmi szervezetek a munkaügyi tárca illetékeseivel is tárgyaltak kedden a tervezetről, Dragoş Pîslaru tárcavezető szerint azonban „a helyzet kissé felforrósodott\", a jelenlévők pedig a megbeszélés vége előtt távoztak.

A munkaügyi miniszter úgy vélte: a tanügy képviselői azért elégedetlenek, mert a tervezet alapján az oktatási rendszerben nem alkalmaznak az egészségügyével azonos bérrácsot, azaz gyakorlatilag nem emelik meg a fizetéseket, de ez szerinte most nem is kivitelezhető. „Minden bizonnyal az elmúlt időszakban komoly elvárások fogalmazódtak meg, és arra számítottak, hogy a közszféra két ágazata ugyanolyan módon fog prioritást élvezni. Azonban nem lehet mindkét szektorral kivételezni olyan kontextusban, hogy az egész közszférára jellemző a méltánytalanság\" – fogalmazott Pîslaru.

Teljesítményalapú pluszjuttatást ígérnek

A közvitán lévő sürgősségirendelet-tervezet egyik legfontosabb része, hogy 10 százalékkal növeli az egészségügyben a kezdő fizetéseket – így egy elsőéves rezidens orvos havi 2014 lejt, egy szakirányú végzettséggel rendelkező asszisztens 1540 lejt, egy kezdő ápoló pedig 1444 lejt keresne.

A dokumentum ugyanakkor az egyenlőség elvére alapszik, vagyis előírja, hogy mind az egészségügyi, mind az oktatási rendszerben az azonos végzettséggel rendelkező, ugyanazt a munkakört végző, ugyanolyan besorolású intézményben dolgozó beosztottak egyforma juttatásban részesüljenek az ország egész területén. A tervezet a kormányzati intézmények alkalmazottai számára is béremelést ír elő, eszerint a tisztségviselők bére a kormányhivatal főtitkárságán dolgozók jelenlegi fizetésének 70 százaléka lesz.

A tanügyi és egészségügyi alkalmazottak ugyanakkor teljesítményalapú pluszjuttatást kapnak 2017. január elsejétől, a szükséges kritériumokat kormányhatározattal szabják meg. Amennyiben egy kórház vagy egy tanintézet eleget tesz a követelményeknek, az igazgató rendelkezésére bocsátják az adott intézmény bérkeretének 2 százalékát, amelyet a megadott célokra használhat fel.

Egy másik előírás alapján az egyes közalkalmazotti kategóriáknak biztosított fizetések közötti eltérés szintenként nem lehet nagyobb 2,5 százaléknál. Becslések szerint az intézkedések költségvetésre gyakorolt hatása idén augusztus és december között 765 millió lej lesz. A sürgősségi tervezetet június elsején fogadják el, és augusztus elsején lép hatályba, így az első módosított béreket szeptemberben kapják meg az érintettek.

Tüntetésre készülnek a tanügyi alkalmazottak

Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter kedden hangsúlyozta: az év végéig elkészülő új közalkalmazotti bérezési törvényben az oktatási rendszer is az egészségügyhöz hasonló prioritást fog élvezni. Úgy tűnik azonban, hogy ennyivel nem elégszenek meg az oktatási szakszervezetek, amelyek június elsejére nagyszabású utcai tüntetést terveznek Bukarestben 15 ezer alkalmazott részvételével.

Simion Hancescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Egyesületének elnöke szerdán a News.ro hírportálnak úgy nyilatkozott, a tiltakozó akcióban az ország mindegyik oktatási érdekvédelmi szervezete részt vesz, mert mindannyian elégedetlenek, hogy a tervezet nem ír elő béremelést az ágazatban. A szakszervezetek korábban azt is kilátásba helyezték, hogy bojkottálják az országos iskolai vizsgákat.

Dacian Cioloş miniszterelnök a kifogásokra reagálva még kedd este úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak most egyszerűen nincs lehetősége arra, hogy a közszféra összes problémáját megoldja. „Tisztában vagyunk azzal, hogy az oktatás is rendkívül fontos, de most arról kell beszélnünk, hogy milyen konkrét lépéseket tudunk megtenni. A kabinet nem képes minden hibát kijavítani néhány hónap alatt, a rendelkezésére álló szűkös büdzsével\" – fogalmazott a kormányfő.

A munkaügyi miniszter emlékeztetett, hogy tavaly több részletben, összesen 26,78 százalékkal emelték meg az oktatási alkalmazottak bérét. Pîslaru úgy véli, a szakszervezeteknek szolidárisnak kell lenniük, a pedagógus szülőknek pedig inkább örülniük kellene, hogy gyermeküket már egy megreformált egészségügyi rendszer fogja kiszolgálni. Reményei szerint legközelebb „sikerül eredményes beszélgetést folytatni\" a szakszervezetekkel, amelyek képviselői „nem fognak idő előtt felállni a székből\".

Bojkottálni akarják a választásokat

Eközben a közigazgatásban dolgozókat képviselő szakszervezetek is felháborodásuknak adtak hangot, és a tüntetések mellett kilátásba helyezték, hogy az egész országban bojkottálni fogják a júniusi helyhatósági választásokat. Az egyik szakszervezeti vezető rámutatott: a közszférában minden bizonnyal a helyi önkormányzatoknál a legkisebbek a fizetések, egy felsőfokú végzettséggel rendelkező, évek óta dolgozó személy alig 1600–1700 lejt keres, „ezek után ne csodálkozzanak, hogy senki nem akar a helyi hivatalokban dolgozni\".

Szerintük tisztességtelen, hogy megemelik a miniszterek és tisztségviselők bérét, miközben számukra semmilyen kedvező intézkedést nem hoznak. A kormányzati intézményekben tervezett béremelés kapcsán Dragoş Pîslaru arról számolt be: hét olyan minisztérium van, amelyeknek alkalmazottai jóval az átlag alatt keresnek. A kormányhivatal főtitkárságán dolgozók bérének 70 százaléka éppen az ágazat átlagbérét jelenti, így a tervezettel gyakorlatilag „az átlag alatti fizetéseket emelik az átlagos szintre\".

Elégedettek az egészségügyi szakszervezetek

Elégedettek ugyanakkor az egészségügyi szakszervezetek, amelyek szerint a munkaügyi minisztériummal folytatott megbeszélések nyomán természetes volt, hogy az egészségügyre fordítsák a legtöbb pénzt. Leonard Bărăscu, a Sanitas elnöke úgy véli: a legnagyobb hiányosságok az egészségügyben vannak, tehát ott van szükség a legtöbb pluszforrásra. A szakszervezeti vezető nem is elsősorban a béremelésre gondolt, hanem más egyenlőtlenségek kijavítására, amivel szerinte a kormánynak sikerült megvalósítania a Sanitas követeléseit. Rámutatott: gyakran több száz lejes eltérés van olyan alkalmazottak bére között, akik ugyanolyan munkakört töltenek be más-más kórházban, ez pedig tarthatatlan helyzet.

A Cioloş-kormánynak nem ez az első, a bérezési törvény módosítását célzó tervezete: a korábbi munkaügyi miniszter, Claudia-Ana Costea is kezdeményezte egy hasonló projekt kidolgozását, amelyet azonban a szakszervezetek ellenkezése hatására visszavontak, a tárcavezető pedig ennek nyomán április közepén lemondott miniszteri tisztségéről. Az érdekvédelmi szervezetek akkor ugyancsak azt kifogásolták, hogy a tanügyi szektort nem érinti előnyösen az elképzelés, a kabinet pedig ígéretet tett arra, hogy a következő tervezetnél más prioritásokat fognak szem előtt tartani.