Különadó kivetésével fenyegette meg Victor Ponta miniszterelnök az országban működő áruházláncokat, amennyiben bebizonyosodik, hogy hasznot próbálnak húzni az élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa/TVA) 9 százalékra történő csökkentéséből.
2015. április 29., 19:242015. április 29., 19:24
A kormányfő a szerdai kormányülés elején reagált azokra a sajtóhírekre, melyek szerint egyes kereskedők elkezdték fokozatosan emelni az árakat, hogy maguk húzzanak hasznot a június elsejétől esedékes áfacsökkentésből.
Ponta rámutatott: egy piacgazdaságban a kormány nem fagyaszthatja be az árakat, de alkotmányos és az európai uniós előírásoknak is megfelelő intézkedéseket tehet, például akkora különadót vethet ki a spekulánsokra, hogy mindazt, amit az egyik oldalon nyerészkedésből megszereznek, vissza kelljen fizetniük a másik oldalon. A miniszterelnök leszögezte: nem habozik fellépni azok ellen, akik ki akarják használni a helyzetet, de nem pontosította, milyen különadóra gondol.
A miniszterelnök felszólította az országos fogyasztóvédelmi hatóságot, a Versenytanácsot és a mezőgazdasági minisztériumot: részletesen ellenőrizzék az üzletek által megadott árakat, hogy kiderüljön, a kereskedők valóban „nyerészkedni akarnak-e a valaha hozott legjobb intézkedésből, amely a fogyasztók és a mezőgazdaság javát is szolgálja”.
Kulturális téren is adót csökkentene Ponta
A kulturális jellegű előadásokra szóló belépők ára után fizetendő általános forgalmi adó (áfa/TVA) is csökkenhet annak a rendelettervezetnek a nyomán, miszerint mérsékelnék a könyvek áfáját – nyilatkozta a szerdai kormányülésen Victor Ponta miniszterelnök. Rámutatott: üdvözli Ionuţ Vulpescu művelődésügyi miniszternek a könyvekre kivetett illeték csökkentésére tett javaslatát, amely a kormányfő szerint más kulturális termékekre is vonatkozhat. Vulpescu múlt héten jelentette be, hogy a könyvek után fizetendő áfa jövő évtől 9 százalékról 5 százalékra mérséklődik.
Amint arról lapunk is beszámolt, a nagy élelmiszeráruházak az elmúlt két hétben akár 30 százalékkal is drágították termékeiket, hogy ne csökkenjen nyereségük júniustól, amikor az áfa 24-ről 9 százalékra mérséklődik.
A szupermarketek képviselői ezzel szemben a parlament mezőgazdasági szakbizottságának ülésén cáfolták, hogy drágították volna termékeiket annak ellenére, hogy Nini Săpunaru, a bizottság elnöke rámutatott: egyértelmű jelek bizonyítják, hogy áremelés történt.
Florin Căpăţână, a kereskedelmi láncokat tömörítő egyesület alelnöke, a Carrefour képviselője kifejtette: az árbeli eltérések azzal magyarázhatók, hogy a kedvezményes akciók ideje alatt olcsóbban kínálnak bizonyos élelmiszereket, vagy több terméket árulnak kisebb áron, az akció lejárta után azonban ezek javak eredeti áron kerülnek ismét a polcokra. Căpăţână arról biztosította a fogyasztókat, hogy az áfa 15 százalékpontos csökkentése „egyértelműen érződni fog a zsebekben”, az árcsökkentés becslése szerint körülbelül 12 százalékos lesz.
Hasonlóan nyilatkoztak az Auchan, a Cora és a Kaufland illetékesei is, akik hangsúlyozták: nem spekuláltak az árakkal, a vásárlók azonban júniustól „ne számítsanak azonnali árcsökkentésre, hiszen az üzleteknek több százezer árcímkét kell kicserélniük, és ez nem megy egyik napról a másikra”.
A bizottsági ülés végén Nini Săpunaru úgy fogalmazott: parlamenti testületként nincs jogi lehetőségük arra, hogy ellenőrizzék az áruházláncok könyvelését, ezt a kormánynak alárendelt hatóságok – a fogyasztóvédelem vagy az adóhatóság (ANAF) – teheti meg.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter még kedden, a bukaresti Danone-gyárban tett látogatása végén úgy nyilatkozott: „az illetékes hatóságokkal együtt minden jogi kiskaput megvizsgálnak annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak: egyetlen szupermarket sem emeli árait az áfacsökkentés előtt”.
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
szóljon hozzá!