Az IT Plusz klaszter elnöke kifejtette, az elképzelést Csala Dénes hálózatkutató Hol élnek székelyek a világban? című tanulmányára alapozták, valamint arra, hogyha egy informatikai konferencián a külföldön élő székely résztvevőket megkérdezik, hányan költöznének haza, alig jelentkeznek néhányan, ám mindannyian szívesen segítik szakmai tudásukkal vagy éppen kapcsolatrendszerükkel a helyi vállalkozókat.

Bihari Béla elmondta, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamarával közösen megvalósított projekttel az a céljuk, hogy pontosan feltérképezzék, hol élnek a világon székelyföldiek, mivel foglalkoznak, majd megváltoztatnák a helyi mentalitást, arra ösztönözve a vállalkozókat, hogy lépjenek túl azon, hogy mindig olcsón dolgoznak, inkább a helyben készült termékeiket a helyi piacon vezessék be, teszteljék, majd jó áron értékesítsék a világpiacon.

A Digitális Székelyföld koncepciót önkormányzati és magyarországi támogatással valósítják meg, kiépítik a székelyföldi digitális közösséget, oktatási és mentorprogramokat, valamint start up és innovációs programokat indítanak. A projekt másik pillére, hogy felszámolják a hivatali bürokráciát, e-ügyintézés és e-kapuk bevezetésével az adófizetéstől a cégalapításig mindent interneten lehessen intézni. Arra ösztönzik ugyanakkor a székelyföldi önkormányzatokat, hogy erre vonatkozó projekteket kezdeményezzenek.

A klaszter elnöke rámutatott, hogy a Digitális Székelyföld első konkrét lépése a Design Bank intézmény létrehozása lesz Sepsiszentgyörgyön, a Román Nemzeti Bank önkormányzati tulajdonba került egykori épületének két szintjén. Ez inkubációs központként is működne, székhelyet biztosítva innovatív, start up vállalkozásoknak, de mentorprogramokkal és képzésekkel is segítenék a vállalkozókat, hogy elkerüljék a buktatókat, és tőkét szerezzenek az ötleteik megvalósítására.

Két munkatársuk keresi a támogatói forrásokat az intézmény kialakításához és működtetéséhez, ezzel párhuzamosan pedig feltérképezik a lehetséges startuppereket, partnereket és vállalkozókat. A kutatás-fejlesztés pilléren az úgynevezett Internet of Things (IoT) hálózatba kapcsolt okosított tárgyakkal foglalkozó kezdővállalkozások fejlesztésével foglalkoznának.

Bihari Béla szerint ezekben a rendszerekben van a jövő, például az okosított hűtőszekrény jelzi, hogy mikor jár le a tárolt élelmiszerek szavatossága, vagy éppen mikor fogy ki egy termék, de telefonnal összekötve meg is rendelheti a szükséges alapélelmiszereket. Egy brassói cég révén már most világpiacra lehet dobni a helyben kifejlesztett IoT-eszközöket.

Amint arról korábban már írtunk, az IT Plusz klaszter 33 informatikai céget és intézményt tömörít, összesen közel 300 szakembert foglalkoztatnak, akik 50 féle kompetenciával rendelkeznek. Évi forgalmuk összesen több mint 100 millió lej.