Az egyik módosító javaslat szerint minden közintézményt és vállalkozást arra köteleznének, hogy biztosítsanak lehetőséget a bankkártyás fizetésre, ez főként a falvakban és kisvárosokban jelenthet könnyítést az ügyfeleknek.

A tervezet kezdeményezői rámutattak: a kistelepüléseken a pénzintézetek – anyagi megfontolásból – egyáltalán nem, illetve csak kevés bankautomatát szerelnek fel, holott a munkavállalóknak már egyre nagyobb része bankkártyára kapja a fizetését, emiatt a lakosoknak gondot okoz, hogy az intézményekben és kereskedelmi egységeknél nem fizethetnek elektronikus módon.

A tervezet egy másik cikkelye azt írja elő, hogy a 10 ezer eurónak megfelelő lej fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító boltoknak is kötelező módon lehetőséget kellene biztosítaniuk a kártyás fizetésre. Ez a határérték jelenleg 100 ezer euró, a romániai üzletek nagy többsége pedig minden bizonnyal eléri az évi 10 ezer euró forgalmat. A dokumentum azt is előírja, hogy a bankoknak a kereskedők kérésére legfeljebb harminc napon belül be kell szerelniük a bankkártyás fizetésre alkalmas berendezést. A szenátus már elfogadta a jogszabálytervezetet, amelyet hamarosan a képviselőház is megvitat.

Több nemzeti liberális (PNL) honatya eközben olyan törvénytervezetet terjesztett a szenátus elé, amely bio étkezési utalványok kibocsátását írja elő: az értékjegyekkel feldolgozatlan élelmiszert lehetne vásárolni, sőt azokat a piacon is elfogadnák. A papíralapú és elektronikus formában is igényelhető bio utalványok értéke 20 százalékkal haladná meg a jelenleg 9,41 lejt érő hagyományos étkezési jegyek árát. A törvénytervezet szerint az új vouchereket a boltokban és a piacon is fel lehetne használni, és feldolgozatlan vagy bio címkével ellátott élelmiszert lehetne ezekkel vásárolni. Az előírás gyakorlatba ültetése, az ezek áthágásáért járó bírságok kirovása, valamint az ellenőrzés az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság hatáskörébe tartozik.

A jogszabálytervezettel azt is kezdeményezik, hogy a feldolgozott élelmiszerekre helyezzenek el új címkét, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából adódó kockázatokra figyelmezteti a vásárlót. A háromszög alakú feliraton három színt tüntetnének fel attól függően, hogy az eledel mekkora kockázatot jelenthet: a piros a leginkább veszélyes, a sárga a mérsékelten, a zöld pedig a kis mértékben vagy nem káros összetevők jelenlétét jelölné. A piros színnel megjelölt élelmiszerek csomagolásán azt is fel kellene tüntetni, hogy csak alkalmanként fogyasztandó, a zöld szín mellé pedig az „egészséges választás” felirat kerülne.

A termelőknek a jogszabály hatályba lépéstől számítva hat hónap áll majd rendelkezésükre, hogy megvizsgálják az összetevőket, és elhelyezzék a címkéket. A dokumentum ugyanakkor azt is előírja, hogy az egészségügyi minisztérium kampányt kell indítania, amelynek keretében elmagyarázzák, hogyan kell értelmezni a feliratot, illetve milyen problémát okozhatnak az egyes káros összetevők. A tervezet kezdeményezői szerint a különböző fórumokon, például a televízióban feltüntetett „Kerüljék a túlzott só-, cukor- és zsiradékfogyasztást” üzenet nem elég hatékony, mert nem pontosítja, hogy mekkora az a mennyiség, amely már túlzottnak számít. A tervezetet előbb a szenátus, majd döntéshozó kamaraként a képviselőház vitatja meg. n Kőrössy Andrea