Levegőben lógó, kifizetetlen számlák, amelyek után már befizették a különböző adókat, alkudozások, véget nem érő ügyintézés – ez maradt az Astra biztosító csődje után, valamint a remény és a biztatás, hogy a következő hónapokban mégis mindenki megkapja a pénzét.
2016. május 10., 19:382016. május 10., 19:38
2016. május 10., 22:032016. május 10., 22:03
Mintegy negyven kifizetetlen számla törlesztését várja ugyanakkor a biztosítási garanciaalaptól (FGA) például a sepsiszentgyörgyi Novotech márkaszerviz. Szőcs Ildikó társtulajdonos a Krónika megkeresésére elmondta, a hozzájuk bevitt gépkocsikat megjavították, hiszen nem utasíthatnak vissza ügyfeleket, a számlákat kiállították, és az összegek után már befizették az adókat, így egyelőre tetemes kárt okozott a műhelynek az Astra csődje, de abban bíznak, hogy a következő hónapokban kártalanítják őket.
Szőcs Ildikó egyébként azt tapasztalta, hogy az elővigyázatosabbak felbontották az Astránál megkötött kötvényeiket, és más társaságnál kötöttek új biztosítást, ám nagyon sokan nem is értesültek az Astra csődjéről. „Nem mindenki olvas újságot, néz televíziót, sokan nem is tudtak a biztosítótársaság csődjéről. Másokat pedig csak az érdekelte, hogy még érvényes-e a kötelező gépjármű-biztosításuk (RCA), a kötvénytulajdonost nem érinti, ha késnek a kifizetések” – szögezte le a vállalkozó.
Hozzátette: olyan is előfordult, hogy még a személyi igazolvány másolatát sem akarták bevinni, hogy benyújthassák a garanciaalaphoz a kifizetési kérést. „Kénytelenek voltunk perrel fenyegetőzni, hogy ne hátráltassák az ügyintézést” – panaszolta az üzletasszony, akit eddig még csak egy ízben kerestek meg a garanciaalaptól, a benyújtott ügyiratok adatait ellenőrizték.
Nagy a késés, de nem kell aggódni
Attól azonban nem kell tartani, hogy elfogy a garanciaalap pénze, az egymilliárd lejes alapnak mintegy feléből már kártalanítani lehet a csődbe jutott Astra biztosító ügyfeleit – szögezte le megkeresésünkre Biró Albin, a biztosítási ágazatért is felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. Leszögezte: igazából az okoz gondot, hogy ennyire megkésett a csődeljárás, másrészt a garanciaalap nincs felkészülve erre a munkára, ezért lassan és nehézkesen halad a kárpótlási akták összeállítása.
„Normális esetben két hét, legtöbb egy hónap alatt ki kellett volna mondaniuk a csődöt, és már tavaly szeptemberben lezárhatták volna az ügyet. Egyszerűbb lett volna, ha akkor a még érvényben levő kötvényeket felmondják, az ügyfeleket kártalanítják. Így az Astra biztosítási kötvények többsége még mindig érvényben van, és az augusztustól eltelt időszak alatt több mint kilencezer káresetet jelentettek, ezek kártalanítása pedig még jobban megterheli a rendszert, mintha visszafizették volna a kötvény árának egy részét” – részletezte a biztosítási szakember.
Rámutatott: a több mint egymillió kötvényből a csődeljárás kezdete óta alig néhány ezret mondtak vissza az ügyfelek, a többség arra számított, hogy nem bonyolódik ügyintézésbe, majd a garanciaalap úgyis vállalja a felelősséget. Érdekesség, hogy kilencven százalékban az Astra külföldi – magyar, német, szlovák – ügyfelei igényelték vissza a kötvényeket – Biró szerint ez is bizonyítja, hogy mennyire más a biztosítási, pénzügyi kultúra nyugatabbra, ott nem bízták a véletlenre, inkább megfelelő biztonságot, és megbízható céget választottak.
Az ASF képviselője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a garanciaalap nincs felkészülve a kár kifizetésére, így bár szakembereket alkalmaztak, mégis fizikai korlátai vannak, hogy egy nap alatt mennyi iratcsomót tudnak összeállítani, hiszen legalább három jóváhagyásra van szükség, amúgy is nagy a felelőssége annak, hogy milyen kifizetéseket engedélyeznek. Jelenleg heti 300-400 iratcsomót állítanak össze, de növelni szeretnék a ritmust, óriási teljesítmény lesz, ha a megígért határidőt tartani tudják, hiszen mintegy 30 ezer dossziéról van szó – magyarázta a pénzügyi felügyelet tagja.
Nem húzta le a csőd a piacot
Hozzátette, a piacon nem következett be jelentős változás az Astra csődjével, bár tartottak tőle, hogy a többi társaság megpróbál alullicitálni az árakkal, hogy megszerezze az Astra-ügyfeleket, ám ez „szerencsére nem következett be”. „A kötelező biztosítások piacán a négy legnagyobb szereplő mindegyike bajban van, szorul a nyakukon a hurok, hiszen az RCA évek óta veszteséges, ezért egyik sem merte megkockáztatni, hogy túl alacsony árakkal rukkoljon elő” – mutatott rá Biró Albin, hangsúlyozva, hogy az elmúlt évre egyáltalán nem volt jellemző a biztosítások piacán a drasztikus árcsökkentés.
A szakértő egyúttal az Astra-csőd pozitív hozadékaként könyvelte el, hogy erősödött a rendszerbe vetett bizalom. „Az emberek látják, hogy a garanciaalap tisztességesen ellátja a feladatát, ha valamelyik biztosító csődbe megy, akkor is mindenki megkapja a pénzét. Jobb lett volna, ha nincs ez a késés, és hamarabb sor kerül a kifizetésekre, de így is mindenképpen pozitívum, hogy bebizonyosodott: a rendszer működik” – összegzett Biró Albin.
Az emberek már belenyugodtak a késésbe
Az emberek nagy része pedig már belenyugodott abba, hogy késve kapja meg a pénzét az Astra biztosítótársaság csődje miatt – mondta el a Krónika kérdésére Lőrincz Lehel, a sepsiszentgyörgyi Transilvania Bróker társaság ügyvezetője. Mint részletezte, kisebb összegű károk esetén gyakran előfordult, hogy a kárt okozó fél zsebből fizetett, mondván, hogy majd visszakapja a pénzét, amikor a garanciaalap törleszt. Ez a nagyobb összegű káresemények esetében nem fordult elő – ezt egyébként Szőcs Ildikó is megerősítette, náluk például egyetlen esetben sem fizette ki a gépkocsi javítását a vétkes gépkocsivezető.
Lőrincz Lehel ugyanakkor rámutatott, gondot jelenthet, hogy a kártérítések felső határa 100 ezer euró mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében. Meglátása szerint ez elsősorban a cégek esetében okozhat gondot, akik szerinte, ha a káresemény értéke meghaladja a 100 ezer eurót, valószínű perelni fognak, hiszen a biztosítás 1,5 millió eurós kártérítést szavatol az anyagi kár, és 5 millió eurós kártérítést a személyi sérülés esetén. Lőrincz Lehel szerint egyébként elsősorban a külföldön okozott károk esetében várhatók nagyobb összegű kárbejelentések.
Amint arról beszámoltunk, április végén jogerősen elrendelte a bukaresti táblabíróság az Astra biztosító felszámolását, amelyet a Pénzügyi Felügyelet kezdeményezett tavaly augusztusban. A biztosítási garanciaalap pedig jelezte, hogy tudomásul vette a jogerős végzést, és ezzel teljesültek a kárigények kifizetésének jogi feltételei. A Hotnews.ro portál szerint az FGA 60 ezer káraktát vett át az Astrától, mintegy 650 millió lej értékben, és vállalta a külföldi kötvények kártalanítását is.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
szóljon hozzá!