Keresik a „lyukat” – Cioloş a PSD túl ambiciózus terveivel magyarázza a vádakat

Keresik a „lyukat” – Cioloş a PSD túl ambiciózus terveivel magyarázza a vádakat

A parlament és a Számvevőszék is keresi a 2016-os költségvetésen tátongó „lyukat”, amit Livu Dragnea PSD-elnök vélt felfedezni. Cioloş szerint nincs semmiféle lyuk.

Bálint Eszter

2017. január 16., 22:102017. január 16., 22:10

A képviselőház és a szenátus költségvetési bizottsága vizsgálja meg a 2016-os költségvetés-kiigazításokat – döntött hétfői együttes ülésén a parlament két háza. Mint ismeretes, a kivizsgálást Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kezdeményezte, aki nemrég bejelentette, 10 milliárd lejes „lyukat\" talált a tavalyi büdzsében, ennek kivizsgálását pedig a parlamentre bízná. De nemcsak a döntéshozók vizsgálják meg ugyanakkor a technokrata kormány által tavaly augusztusban és novemberben végrehajtott büdzsémódosításokat, Dragnea kérésére hétfőn a képviselőház azt is megszavazta, hogy a Számvevőszéktől is jelentést kérnek a témában.

Cioloş: nincs lyuk

Semmiféle „lyuk\" sincs a 2016-os költségvetésen – az év végén 2,6 százalékon állt a deficit az eredetileg tervezett 2,8 százalék helyett, miközben a bevételek az adócsökkentések ellenére is tartották a várt szintet – szögezte le hétfői Facebook-bejegyzésében Dacian Cioloş volt miniszterelnök, rámutatva, hogy ha valóban létezne a 10–14 milliárd lejes „lyuk\", akkor az kihatott volna a deficit alakulására is. „A legtöbb, amiről beszélhetünk, az a túl ambiciózus tervezés a vissza nem térítendő külföldi források fejezetnél. De a tervezést még 2015-ben a Ponta-kormány végezte el. A Cioloș-kabinet átvette a pénzügyminisztérium becslését, amikor elfogadta a költségvetést\" – mutat rá Cioloș, kijelentésével választ adva a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea által elindított híresztelésre, miszerint „eltűnt 10 milliárd lej a 2016-os büdzséből\" az augusztusi és a novemberi kiigazítások nyomán.

A volt miniszterelnök most a valóságtól totálisan elrugaszkodottnak nevezi a Ponta-kormány által európai uniós alapokból várt 12,3 milliárd lejt, hiszen egy sor program vagy teljesen le volt állva, vagy már késésben volt. „Ha megnézünk mindent, amit Románia 2016-ban kapott, kimondható, hogy bevételeink rekordot döntöttek, a több mint 7 milliárd euró a legnagyobb összeg, amit a csatlakozás óta egyetlen év leforgása alatt sikerült lehívni\" – hívja fel a figyelmet Cioloș.

Annak kapcsán, hogy 2016-ban a bevételek a bruttó hazai termék (GDP) alig 29,2 százalékát tették ki, ami tízéves minimumnak számít, a volt kormányfő azt mondja, ez egyebek mellett az adócsökkentésnek tudható be. „Igaz, hogy több pénz marad a gazdaságban, de egyúttal kevesebb folyik be az államnak. A 2016 januárjától alkalmazott adótörvénykönyv 10,5 milliárd lejjel csökkentette az államot megillető összegeket\" – részletezte a technokrata kormány miniszterelnöke.

Leszögezte ugyanakkor, hogy nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy tavaly 4,8 százalékkal nőtt a gazdaság, tehát egy nagyobb GDP-hez arányítva jön ki a 29,2 százalék. „Az adóbehajtás hatékonyságát azonban számokban mérik: az ANAF 2016-ban 2,6 milliárd lejjel többet gyűjtött be, mint egy évvel korábban, és 3,52 milliárd lejjel többet, mint amennyit a 2016 januárjában elfogadott program tartalmazott\" – összegzett Dacian Cioloș.

Kelemen Hunor: „hibásan\" alkották meg a büdzsét

Megszólalt a témában Kelemen Hunor is. Az RMDSZ-elnök az RFI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy „hibásan\" alkották meg a 2016-os költségvetés tervezetét. „Meg kell nézni, létezett-e, létezik-e ez a tízmilliárdos lyuk. Az biztos, hogy nem loptak el egy ekkora összeget. A 2016-os költségvetés tervezetét hibásan alkották meg, ez biztos, 100 százalék. Mi akkor is figyelmeztettük a Cioloş-kormányt, hogy nincs a legjobban kidolgozva ez a tervezet. Például a megyei tanácsoknak nem utalt ki pénzt a helyi önkormányzatok költségvetési egyensúlyának biztosítására. Még az első kiigazításnál sem korrigálták ezt\" – fejtette ki Kelemen, aki egyúttal leszögezte, hogy amennyiben erre sor kerül, nem szavazzák meg a parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását, szerinte elég, ha a két ház költségvetési bizottsága megnézi a számok alakulását. Az RMDSZ elnöke szerint ugyanakkor az országos adóhatóság (ANAF) „agresszivitása\" miatt nagyon sok céget zártak be, s szerinte ezt ki kell vizsgálniuk a költségvetési bizottságoknak.

Grindeanu: nem játszadozunk ezekkel a dolgokkal

Sorin Grindeanu kormányfő vasárnap este egy tévéinterjúban beszélt a készülő és a tavalyi költségvetésről is. A 2016-os büdzsé kapcsán úgy vélekedett, hogy „a nagy kérdőjelet\" a legutóbbi büdzsékiigazításkor, novemberben becsült bevételek és az év végi megvalósítás közötti különbség jelenti. „A kérdőjelek akkor merültek fel, amikor a számok közel jártak a valósághoz, novemberben, amikor ugyebár volt még egy hónap. Novemberben azt mondták, hogy a bevételek 253 milliárd lejre rúgnak, de végül 221 milliárd lejt tettek ki. Erre a különbségre nincs fedezet. Nem játszadozhatunk ezekkel a dolgokkal\" – szögezte le Grindeanu.

Az idei költségvetés kapcsán határozottan állította, hogy a bevételek fedezni fogják a bér- és nyugdíjemeléseket, illetve az adócsökkentéseket és más kedvezményeket. „Tartani fogjuk magunkat a vállalásainkhoz. Én kerültem, hogy a nehéz örökségről beszéljek, még ha van is. Az emberek nem azért szavazták meg a PSD kormányprogramját, hogy a nehéz örökségről beszéljünk. Arra kértem a minisztereket, adjanak számot arról, hogy mit találtak, és mit kell tenni a kormányprogram gyakorlatba ültetése érdekében\" – fogalmazott a miniszterelnök.

Néhány számadatot is ismertetett, amelyek kapcsán megjegyezte, hogy az Országos Előrejelzési Bizottságtól (CNP) származnak. Ezek szerint idén a GDP eléri a 815 milliárd lejt, ami 5,2 százalékos gazdasági növekedést feltételez. Az infláció várhatóan 1,4 százalék lesz, miközben mintegy 180 ezer új munkahely jön létre. A deficit pedig 3 százalék alatt marad.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 28., csütörtök

Bővül a 2000 eurós minimálbért biztosító országok klubja, máshol csak álom az 1000 eurós szint

Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.

Bővül a 2000 eurós minimálbért biztosító országok klubja, máshol csak álom az 1000 eurós szint
2024. március 28., csütörtök

Eltérnek a vélemények arról, csökkenni fog-e a villany- és gázszámlánk

Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.

Eltérnek a vélemények arról, csökkenni fog-e a villany- és gázszámlánk
2024. március 28., csütörtök

Marad a „sapka” az energiaárakon is, de módosításokra készül a kormány

A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Marad a „sapka” az energiaárakon is, de módosításokra készül a kormány
2024. március 27., szerda

Megállj a kamatnak: a kisebb fogyasztási kölcsönök legtöbb kétszeresét fizettethetik vissza a hitelessel

Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.

Megállj a kamatnak: a kisebb fogyasztási kölcsönök legtöbb kétszeresét fizettethetik vissza a hitelessel
2024. március 27., szerda

Romániában és Bulgáriában a legalacsonyabb a munkaerőköltség európai uniós összevetésben

Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.

Romániában és Bulgáriában a legalacsonyabb a munkaerőköltség európai uniós összevetésben
2024. március 27., szerda

Katasztrófa következhet a kötelező biztosítás ársapkájának meghosszabbítása után a fuvarozók szerint

A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.

Katasztrófa következhet a kötelező biztosítás ársapkájának meghosszabbítása után a fuvarozók szerint
2024. március 27., szerda

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ársapkájának meghosszabbítását kéri a pénzügyminisztérium

A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ársapkájának meghosszabbítását kéri a pénzügyminisztérium
2024. március 26., kedd

Az orosz import leállt, de az orosz olaj „tisztára mosásáról” ismert Indiából jóval több üzemanyagot hoz be Románia

Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.

Az orosz import leállt, de az orosz olaj „tisztára mosásáról” ismert Indiából jóval több üzemanyagot hoz be Románia
2024. március 26., kedd

Bulgáriában is jobb, mint nálunk: romlott az életminőség és a társadalmi jólét Romániában

Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.

Bulgáriában is jobb, mint nálunk: romlott az életminőség és a társadalmi jólét Romániában
2024. március 25., hétfő

Egyre nagyobb arányban kerülnek nők vezető pozícióba Romániában

A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.

Egyre nagyobb arányban kerülnek nők vezető pozícióba Romániában