Kártérítést kell hogy fizessenek az energiaszolgáltatók a fogyasztóknak az előre be nem jelentett áramszünetek esetén – az erre vonatkozó, az Országos Energetikai Hatóság (ANRE) által kezdeményezett rendelet már megjelent a Hivatalos Közlönyben.
2016. április 19., 15:052016. április 19., 15:05
2016. április 19., 15:332016. április 19., 15:33
A szabályozás szerint 30 lej kárpótlás jár a kisfeszültségű hálózatra kapcsolt fogyasztóknak, míg a középfeszültségű vezetékek esetében 200 lej, magasfeszültség esetén pedig 300 lej a szolgáltatók által fizetendő összeg.
A kártérítést városokban a 8 óránál, falvakban pedig a 18 óránál tovább tartó áramszünet esetén kell leróni, illetve amennyiben az áramkimaradást kedvezőtlen időjárási körülmények okozzák, a határérték 48 óra. Ezek az előírások 2018 végéig vannak érvényben, 2019-től pedig hat, valamint 12 órára módosul az időintervallum, ami után kárpótlás jár a városi és vidéki fogyasztóknak.
A rendelet azt is szabályozza, hogy a lakosok 2019 januárjától abban az esetben is kártérítést kapnak, ha egymás után tizenkét alkalommal következik be egyenként három percnél hosszabb, előre be nem jelentett áramszünet, vidéken 24 áramkimaradás lesz előírva. A szolgáltató által fizetendő összeg ebben az esetben alkalmankként 30 lej lesz.
Az ANRE arról is rendelkezett, hogy 40 és 130 lejes kártérítés jár abban az esetben, ha a szolgáltató 15 napon belül nem válaszol az áramszünetek okának magyarázatát igénylő, írásban megfogalmazott kérésekre. A dokumentum ugyanakkor 90 és 270 lej közötti kárpótlást ír elő, amennyiben a szolgáltató nem kapcsolja vissza a villanyhálózatra az ügyfelet két nappal az elmaradás kifizetése után. Június 30-áig az összegeket a fogyasztó kérése nyomán kell kifizetni, míg július elsejétől a szolgáltatónak kötelessége lesz automatikusan leróni a kártérítést.
Figyelmeztetések és kritikák cunamija zúdul a romániai illetékesekre az Európai Bizottság képviselőinek bukaresti látogatása során, amelynek célja az országos helyreállítási terv (PNRR) helyzetének áttekintése.
Miközben a munkálatok kezdetét követő hónapokban még mintaértékűnek számított az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor, illetve Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza, mára a helyzet drasztikusan megváltozott.
A gazdaság és a kultúra területét érintő 45 főcsoport több mint 100 témakörében hirdették meg az idei Érték és Minőség Nagydíj pályázatot.
A romániaiak közel háromnegyede inkább hazai termékeket vásárol, még akkor is, ha azok drágábbak, miközben 62,7 százalékuk úgy véli, hogy a romániai mezőgazdasági termékek ritkábbak a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncoknál.
Tavaly 1,958 millió külföldi turista szállt meg a romániai szálláshelyeken, és összesen 5,239 milliárd lejt, fejenként 2674,8 lejt költöttek – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Két napon belül kétszer is határidőt módosítottak a hatóságok a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését célzó közbeszerzési eljárásban.
Februárban a januárinál alacsonyabb, az előzetes értéknek megfelelő, 2,6 százalékos infláció alakult ki az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn publikált végleges adatai alapján.
A legmagasabb romániai nyugdíj a januári emelést követően meghaladja a havi bruttó 100 ezer lejes összeget. És nem különleges nyugdíjról van szó.
Az Alfa Kartellhez tartozó kereskedelmi szakszervezetek szövetségének (FSC) tagjai hétfőn 11 és 13 óra között a munkaügyi minisztérium előtt tüntetnek.
Az év első két hónapjában 13,6 százalékkal nőtt az autóipari termelés Romániában 2023 azonos időszakához viszonyítva – közölte hétfőn a Romániai Autógyártók Egyesülete (ACAROM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!