Öt, hierarchikusan kialakított közalkalmazotti kategóriát hozna létre a kormány az új bérezésitörvény-tervezet alapján, amely szerint az állami alkalmazottak bruttó 1200 és 22 ezer lejes fizetést keresnének havonta.
2015. március 30., 15:202015. március 30., 15:20
Az érintett beosztottakat tömörítő szakszervezetek által hevesen bírált tervezetet már jövő évtől alkalmaznák. Az elképzelés szerint a legalsó kategóriába a szakképzetlen személyzet tartozna: ezek az alkalmazottak a 2016-ban bruttó 1200 lejt elérő minimálbért vihetnék haza havonta. Őket követnék a középiskolai, illetve szakiskolai végzettséggel rendelkezők, a harmadik csoportba pedig az érettségi oklevéllel rendelkező alkalmazottak kerülnének.
A negyedik kategóriába a „rövid időtartamú” felsőfokú végzettséggel rendelkező beosztottak tartoznának, például az orvosi asszisztensek, irattárosok, törvényszéki jegyzők, míg a legjobban fizető állásokat a „hosszú időtartamú” felsőfokú képzésen résztvett alkalmazottak érdemelnék ki – például az orvosok és professzorok, de ide tartozna az államelnök, a szenátorok és képviselők, valamint a miniszterek. A legfelső kategóriába tartozók havi fizetése legfeljebb bruttó 22 ezer lej lehetne.
A tervezetet Liviu Pop társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter mutatta be a România TV adásában, a stúdióban jelenlévő szakszervezeti illetékesek pedig azonnal kifejtették ellenvetéseiket. A közalkalmazottak képviselői úgy vélik, az elképzeléssel a kormány hozzá nem értését bizonyítja: szerintük a tervezetből egyértelműen kitűnik, hogy a kabinet nem ismeri az alkalmazási előírásokat, hiszen például a szakképzetlen beosztottak közé sorolja a sofőröket.
Ezzel szemben Victor Ponta miniszterelnök az új törvény mihamarabbi alkalmazását szorgalmazza, mint kifejtette: elfogadhatatlan, hogy az államelnök, a miniszterelnök vagy a parlamenti kamarák elnökei kevesebbet keressenek, mint egy állami vállalat, illetve egy katonai intézmény vezetője.
„Rendet kell tenni, normális fizetéses rendszert kell kialakítani. Egyetlen európai államban sem fordulhat elő, hogy a miniszterelnök fizetése kisebb, mint egy állami vállalat beosztottjának bére” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: az új bérezési törvényben „karrierépítő tervet” is biztosítanának az orvosoknak, pedagógusoknak, katonáknak és rendőröknek, az erre vonatkozó kiegészítést az év második felében állítják össze.
Rovana Plumb munkaügyi miniszter nemrég jelentette be, hogy a közszférában jelenleg létező 111 kategóriát minél előbb ötre csökkentenék. A kormány január végén hozott létre egy munkacsoportot, amelynek feladata az új bérezési törvény kidolgozása volt. A munkaügyi tárca adatai szerint a Romániában dolgozó 1,186 millió állami beosztott közül mintegy 923 ezren nettó 1200 lejnél is kevesebbet keresnek havonta. A most hatályban lévő bérezési törvényt 2010-ben fogadták el.
A román és a bolgár munkaerő a legolcsóbb
Továbbra is a román és a bolgár munkaerő a legolcsóbb európai uniós viszonylatban – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból. Egy bolgár munkavállaló 2014-ben óránként 3,8 euróért dolgozott, Romániában ez az érték elérte a 4,6 eurót.
Messze elmaradnak ezek az értékek mind a 24,6 eurós uniós átlagtól, mind pedig a Dániában regisztrált, óránkénti 40,3 eurótól. Érdekesség ugyanakkor, hogy a nem euróövezeti tagállamok közül tavaly Romániában nőtt a legnagyobb mértékben az órabér, az egy ével korábbi szinthez viszonyítva 6 százalékos bővülést jegyeztek – az uniós átlag 1,4 százalékos volt.
Ha a tevékenységi kört vesszük górcső alá, akkor az iparban dolgozók keresnek uniós viszonylatban a legjobban a maguk 25,5 eurós átlag órabérükkel, majd a szolgáltatásban (24,3 euró) és az építőiparban (22 euró) tevékenykedők következnek.
Romániában eközben a szolgáltatásban dolgozók viszik haza a legtöbbet: 5,1 eurós az órabérük, majd az ipar (4,7 euró) és az építkezések (3,4euró) következnek. A munkaerővel járó költségek kiszámításakor a fizetések mellett a munkavállalókkal járó más természetű költségeket, például a tb-t is figyelembe veszik.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Nem szabhatja meg az állam az embereknek, hogy mikor mehetnek vásárolni – vélekedett hétfőn a hétvégi boltzárról a mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy tanulmány alapján hoz majd erről döntést a koalíció.
Tavaly 17 százalékkal, 24,536 millióra nőtt a romániai repterek utasforgalma – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Harmincötmillió euróra nőtt az üzleti forgalma a különleges egységek, mentősök, tűzoltók számára speciális járműveket gyártó Deltamednek.
Az elektromos berendezések és készülékek helyes használata egy háztartásban 10–50 százalékkal csökkentheti az energiafogyasztást és ezáltal a havi számlákat – irányítja rá a figyelmet egy elemzés.
szóljon hozzá!