Aggodalommal és kétkedéssel figyelik a Brassó megyei magyar politikusok a vidombáki repülőtérrel kapcsolatos fejleményeket. Kovács Attila, a Brassó megyei önkormányzat RMDSZ-es tagja a Krónikának elmondta, a politikai hercehurcán kívül bürokratikus akadályok is hátráltatják a légikötő megépítését.
2016. január 14., 19:432016. január 14., 19:43
A parlament megszavazta ugyan, hogy a reptér területe állami tulajdonból visszakerül a Brassó megyei tanács tulajdonába, de Kovács szerint „nem kezelték kellő odafigyelésel, komolysággal ügyet”, összekeverték a telekkönyvi kivonatokat. Így fordulhatott elő, hogy a telekkönyvben szereplő topográfiai adatok nem egyeznek azzal, ami a valóságban a terepen van, ezért az átvétel november óta még nem történt meg.
Kovács Attila ugyanakkor lapunknak arról is beszámolt, hogy a megyei önkormányzat ritkán enged rálátást az RMDSZ-es politikusoknak a repülőtér ügyeire, legutóbb a szerdai tanácsülésen tájékozódhattak a fejleményekről. „Megvan a szándék, hogy különböző befektetőkkel tárgyaljanak a repülőtér befejezéséről és működtetéséről, ám a beruházás alapvető feltétele a terület. Amíg annak az ügyét nem tisztázzák, nincs alapja az egyeztetésnek” – szögezte le Kovács Attila.
A szerdai tanácsülés után egyébként Claudiu Coman, a Brassó megyei közgyűlés alelnöke igen optimistán nyilatkozott, arról számolt be, hogy idén ötmillió eurós banki hitelből folytatják a légikikötő építését, és reményeik szerint be is fejezik az év végéig. Szerinte aktualizálni kell a megvalósíthatósági tanulmányt, ugyanakkor megkezdik a kisajátítást a Besălcin-patak mentén, hogy a vízügyi szakemberek elkezdhessék a gátépítést – ez hozzávetőleg egymillió euróba kerül. A villanyáram-szolgáltatónak eközben két transzformátorházat kell megépítenie a repülőtér környékén.
Coman rámutatott, amíg a terület ügye nem tisztázódik, semmilyen más munkálatot nem tudnak elkezdeni. Mint ismeretes, 2009-ben egy kormányrendelettel a Brassó megyei önkormányzat 200 hektáros területet kapott a repülőtér megépítésére azzal a feltétellel, hogy azt öt év alatt, legkésőbb 2014-ig be is fejezik. Mivel ez nem történt meg, a terület visszakerült az állam tulajdonába.
A Brassó megyei önkormányzat új eljárást indított a területért, ezt szavazta meg tavaly novemberben a parlament, és bár 30 nap alatt az átadást le kellett volna bonyolítani, ez azóta sem történt meg, mert időközben megváltozott a törvény, amelyik ezt a transzfert szabályozza. A közgyűlés alelnöke elmondta, egyeztetnek a prefektúrával, megkeresik a megoldást a bürokratikus akadályok elhárítására, és legkésőbb jövő hónapban elküldik a dokumentációt a kormánynak.
A Brassói Nemzetközi Repülőtér kifutópályáját 2014 októberében adták át, a megépítését a Brassó Megyei Tanács finanszírozta, amely eddig összesen mintegy 30 millió eurót költött a légikikötőre. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez.
Tavaly a brassói Fenntartható Fejlesztési Ügynökség több mint 8000 aláírást gyűjtött össze, ezeket átadták a megye politikusainak, arra hatalmazva fel őket, hogy lobbizzanak a terület használati jogáért, valamint azért, hogy a kétharmad részben már megvalósult beruházást kormánytámogatással fejezhessék be. Ugyanakkor a székely megyék is fontosnak tartják a reptér megépítését, amely a térség gazdasági és társadalmi fejlődésének motorja lehet.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
szóljon hozzá!