A résztvevőket Simonffy Árpád sörfőzőmester avatta be a sörfőzés rejtelmeibe, ő ismertette a gyártás folyamatait, technológiáját. Beléphettünk a számítógépes vezérlőterembe, a főzőházba, megtekinthettük többek között a szűrőberendezést, és az erjesztő tartályokat, valamint a töltő-, illetve palackozó csarnokot.

A sörfőző mestertől megtudtuk, a Csíki Sör, valamint a Székely Sör típusát tekintve a lager, azaz az alsóerjesztésű világos sörökhöz tartozik, azon belül is a bock típushoz. „Ünnepi sörtípusként is ismerik a magas alkoholtartalma miatt” – magyarázta Simonffy. Hozzátette, enyhén édeskés ízű, nem annyira világos színű, alkoholtartalma pedig hatszázalékos – jellemezte a sört Simonffy.

Kézműves sört gyártanak, ugyanis adalékanyagok és enzimek felhasználása nélkül, csak kizárólag víz, komló és maláta, valamint élesztő hozzáadásával készítik a sört, betartva az 1516-ban megjelent bajor sörgyártás tisztaságára vonatkozó törvényt.

A sörfőző mester azt is elárulta, hogy a gyártáshoz szükséges sörárpát Szlovákiából, a komlót Segesvár környékéről szerzik be, a vizet pedig saját vízkútjaikból. A Csíkszentsimonban gyártásra kerülő sörök receptjeit egyébként a Sapientia EMTE élelmiszeripari tagozatával közösen állították össze.

Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra többségi tulajdonosa elmondta, eredetileg október elsejétől szerették volna elindítani a termelést, de még várniuk kell a pénzügyminisztériumtól a végső engedélyre, ugyanis egy hónapban csak egyszer ülésezik az engedélykérelmeket elbíráló bizottság.

A sajtót a termék leendő ára is érdekelte: a tulajdonos ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a forgalomban lévő csíkszeredai sörök áránál valamivel olcsóbb lesz. Tőle tudjuk, hogy közel 3 millió eurót fektettek a beruházásba, ennek egy része magán-, másik része bankból származó tőke.

A sörgyárban negyven személyt alkalmaztak, köztük tíz, a csíkszeredai Sapientia egyetemen végzett diákot, a többi helyi, környékbeli munkaerő. A sörgyár kapacitása havonta 400 ezer liter. „Ez a székelyföldi régió sörfogyasztásának 5-6 százalékát teszi ki” – magyarázta Lénárd.

A söröket egyébként Hargita, Kovászna, és Maros megyében, valamint Brassó megye egy részében értékesítenék: üveges kiszerelésben a Csíki Sört, pillepalackosban pedig a Székely Sört, valamint hordóban mindkettőt. Közel 1600 kereskedelmi egységgel kötöttek szerződést. A Csíkszentsimonban gyártásra kerülő söröket Igazi Csíki Sör, valamint Székely Sör márkanév alatt védték le.

Nem csúszott idén a folyékony kenyér

Az idei év első hat hónapjában 9 százalékkal esett vissza a román sörpiac, ami 60 millió lejes veszteséget jelentett az állami költségvetésnek – derül ki a Románia Sörfőzői Egyesület keddi közleményéből. Mint rámutatnak, az első fél évben az eladások alig 7,3 millió hektoliterre rúgtak. Éppen ezért a sörgyártók azt kérik a kormánytól, hogy tartsa minimális szinten a szeszes italokra kivetett jövedéki adót. A büdzsébe ebből az illetékből befolyó összeg 60 százalékát egyébként a sörgyártók fizetik be, a sör árának közel felét az adók teszik ki, mutatnak rá. Mint ismeretes, jövőre csökkennie kellene az illetéknek, mivel az október elsejei lej/euró árfolyam a 2013-asnál alacsonyabb volt, de az is előfordulhat, hogy végül más mechanizmussal határozzák meg az adó szintjét.