Globális szinten egyre fenyegetőbb problémát jelent, hogy a hackerek szinte bármelyik bankautomatát fel tudják törni kártékony számítógépes program segítségével.
2016. április 30., 16:482016. április 30., 16:48
Mindez elsősorban annak tudható be, hogy a pénzintézetek elavult, könnyen kijátszható programmal működtetik a berendezéseket, és például vidéken nem áldoznak sokat a biztonsági intézkedésekre.
A számítógépes biztonsági megoldásokat kínáló orosz székhelyű Kaspersky Lab cég friss tanulmánya kapcsán számolt be arról, hogy míg évekkel ezelőtt a legnagyobb veszélyt az az eljárás jelentette, amelynek során az automatákra az eredetivel azonos kinézetű berendezést, például kártyaleolvasót szereltek, amely ellopta a fizetőeszköz adatait, ma már egyre gyakoribbak a virtuális támadások és adatlopások.
A technikai fejlődés nyomán egyre könnyebb kijátszani az elektronikus berendezések szoftverét: a Kaspersky Lab a közelmúltban számos kártékony, kifejezetten az automaták ellen létrehozott programot azonosított, amelyek közül néhány arra is képes volt, hogy a bank teljes rendszerét lebénítsa. Ezek a programok egyrészt az automatákat működtető szoftverek, illetve az infrastruktúra hiányosságait, gyenge pontjait használják ki.
A Kaspersky Lab szakértői több nemzetközi pénzintézetnél is elemzéseket végeztek, ennek nyomán pedig arra jutottak: az elsődleges probléma, hogy a bankok elavult operációs rendszereket – például Windows XP-t – használnak, amelyeket egyszerűbben meg lehet fertőzni. Amennyiben ez sikerül, a hackernek szinte korlátlan hozzáférése lesz a programhoz, például módosíthatja a billentyűzetet vagy a kártyaleolvasót, illetve tetszőleges mennyiségű készpénz kibocsátását rendelheti el virtuálisan.
A szakértők ráadásul arra is rámutattak, hogy sokszor nincs is szükség kártékony programra, például vírusra ahhoz, hogy irányítani lehessen a bankautomatát, a pénzintézetek által bevezetett biztonsági intézkedések ugyanis meglehetősen szegényesek. Az automatákat működtető szoftvereket általában úgy írják meg, hogy azokhoz egyszerűen hozzáférhessen egy harmadik fél például úgy, hogy számítógépét fizikailag csatlakoztatja a berendezéshez, ennek nyomán tetszőleges műveleteket hajthat végre.
A Kaspersky Lab arra is kitért, hogy noha a hackerek gyakrabban próbálkoznak az interneten végrehajtott banki tranzakciók követésével, az online portfóliók feltörésével, mégis nagyobb figyelmet kellene szentelni a bankautomaták biztonságosabbá tételére is.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!