Az érdekvédelmi szövetség közleményben jelezte, hogy a pénteken megvitatott projekt nem kínál megoldást az egészségügyi rendszer alapvető hiányosságaira, például nem egyenlíti ki a fizetéskülönbségeket, valamint nem biztosítja a szakmai felkészültségre és az elvégzett munka minőségére alapuló bérezést. Ion Cotojman, a Hippokratész elnöke leszögezte: a tiltakozóakció-sorozatot felfüggesztették, de nem zárták le. A közlemény szerint ugyanakkor aggodalom lett úrrá a szakszervezet tagjain, akik attól tartanak, hogy nincs sok esély a tiltakozásokat elindító követeléseik megvalósítására.

Sztrájkot helyeztek kilátásba a vasutasok 
A közlekedésügyi minisztérium székháza előtt tüntettek pénteken a Román Vasúttársaság (CFR) alkalmazottait tömörítő szakszervezetek, amelyek a munkakörülmények és a vasúti hálózat állapota miatt elégedetlenek, és általános sztrájkot helyeztek kilátásba, ha június elsejéig nem teljesítik a kéréseiket.
Az akció egyik résztvevője rámutatott: felháborító, hogy az illetékesek lassan csődbe viszik a vasúttársaságot azzal, hogy nem költenek korszerűsítésre, egy mozdonyvezetőnek például száznál is több korlátozó előírást kell betartania egy út során a sínek állapota miatt. A tiltakozók leszögezték: ha júniusig nem biztosítanak normális munkakörülményeket számukra, egyszerűen leállítják a vonatközlekedést.

Hasonlóan nyilatkozott Marius Sepi, a Sanitas egészségügyi szakszervezet alelnöke, aki szerint az egészségügyben feszült helyzet alakult ki, és félő, hogy „az irányítás kicsúszik a kezünkből”. Sepi egyszerű tákolmánynak nevezte a kormánynak az egységes közalkalmazotti bérezésre vonatkozó sürgősségirendelet-tervezetét, és leszögezte, hogy a problémákat nem apró lépésekben kellene orvosolni. „Nem lehet azt mondani az alkalmazottaknak, hogy a béremelés most csak bizonyos emberekre vonatkozik” – magyarázta az alelnök, aki szerint folytatni kell a gyakorlati kivitelezésre vonatkozó tárgyalásokat.

Ugyancsak bírálta a tervezetet Liviu Apostoiu, az Alfa Kartell közalkalmazotti szakszervezet alelnöke, aki egyetértett azzal, hogy az elképzelés nem oldja meg a jelenlegi bérkülönbségeket. Elégedetlenek a tanügyi szakszervezetek is, Ilare Bordeaşu, az Alma Mater alelnöke például úgy fogalmazott: elegük van abból, hogy az oktatási rendszert „a társadalom Hamupipőkéjeként kezelik, miközben folyamatosan emelik a honatyák juttatását”. Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a projekt elfogadása nyomán több tízezer ember vonulhat utcára, az elképzelés kivitelezhetetlenségét pedig Dacian Cioloş miniszterelnöknek is jelezte.

Dragoş Pâslaru munkaügyi miniszter eközben még pénteken, az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott tárgyalás után azt nyilatkozta: az egységes bérezésre vonatkozó, május 15-én közvitára kerülő sürgősségi tervezet a pluszjuttatások helyett az alapbérre fog koncentrálni, amelyet „a rendelkezésre álló források függvényében növelnének”. „Feltevődhet a kifogás, hogy így a kevesebbet keresők utolérik a nagyobb fizetést kapó közalkalmazottakat, de a probléma ennél sokkal súlyosabb. Sokan nettó ezer lejnél is kevesebbet keresnek, ami elfogadhatatlan, nekünk pedig kötelességünk a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket segíteni” – fogalmazott a tárcavezető. Pâslaru szerint egyes kategóriák esetében már augusztus–szeptembertől emelkedhetnek a bérek.