A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét bevallása szerint felbosszantotta a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) társelnökének, Daniel Constantinnak az a nyilatkozta, miszerint progressszív jövedelemadó bevezetését fontolgatja a kormány.
2017. január 11., 11:142017. január 11., 11:14
2017. január 11., 11:422017. január 11., 11:42
Liviu Dragnea minderről egy kedd esti interjúban beszélt, cáfolva Constantin szavait. „Beszéljen ezekről a dolgokról az ALDE pártgyűlésein, ha akar. A koalíció betartja azt a kormányprogramot, amelyet közösen vállaltunk fel. (...) Nagyon felbosszantott az a nyilatkozata. Én azt reméltem, mindenki megértette, hogy ennek a kormányprogramnak az előírásait szigorúan be kell tartani\" – jelentete ki a PSD elnöke az Antena3 hírtelevízió kedd esti műsorában.
Az Agerpres hírügynökség által idézett Liviu Dragnea leszögezte, Daniel Constantin semmilyen minőségében nem tehet ilyen nyilatkozatokat. A PSD elnöke hozzátette azonban, nem hiszi, hogy rossz szándékai lettek volna ezzel a miniszterelnök-helyettesi és környezetvédelmi miniszterit tisztséget betöltő politikusnak. Dragnea leszögezte: marad a jelenlegi 16 százalékos egységes adókulcs, a 2000 lej alatti jövedelmek adóját eltörlik, az e fölötti bérek jövedelemadója pedig 10 százalékos lesz. „Exz nem progresszív, hanem differenciált adórendszer\" – jelentette ki a PSD elnöke.
Dragnea azt is elmondta, ő maga is a sajtóból értesült arról, hogy Daniel Constantin elutazott Ausztriába sízni, miközben mindenki azon dolgozik, hogy a minimálisra csökkentsék a havazás és a fagy káros hatásait.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!