A jogszabály végső formája még nem ismert, korábban csak a szenátus által elfogadott változatot hozták nyilvánosságra, a napokban pedig a projektet kezdeményező és a dokumentumot kidolgozó Ana Birchall szociáldemokrata szenátor (PSD) nyilatkozott a végleges szövegről.

Amint a politikus kifejtette: a jogszabály szerint a fizetésképtelen magánszemélyek számára ötéves stratégiát dolgoznak ki, amelynek során kifizetheti adósságait, a határidő pedig bizonyos feltételek mellett még egy évvel meghosszabbítható. Ana Birchall emlékeztetett: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hároméves intervallumhoz ragaszkodott, de sikerült meggyőznie a hitelezőt. „A projekt nem a hitelező, de nem is az adós érdekei fele hajlik, hanem egyszerűen a jóérzés oldalán áll” – magyarázta a szenátor a Hotnews.ro hírportálnak.

A nemzetközi hitelezők is beleegyeztek

A szenátus decemberben egyhangúlag fogadta el a tervezetet, a képviselőház jogi bizottsága már februárban elkezdett tárgyalni a törvénytervezetről, a vita azonban elakadt, amikor az IMF levélben közölte, hogy aggasztónak találja az indítványt. Birchall most úgy nyilatkozott: az elmúlt időszakban többször is találkozott nemcsak az IMF, hanem a Világbank és az Európai Bizottság képviselőivel is, és mindhárom nemzetközi hitelező a kezdeményezés támogatásáról biztosította őt.

A szenátor kifejtette: a magáncsőd intézményét előíró jogszabály azt a célt szolgálja, hogy megvédje a kényszervégrehajtástól a bajba jutott adósokat. A fizetésképtelen magánszemélyeknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy öt-, illetve hatéves törlesztési stratégiát javasoljanak.

Amennyiben valaki magáncsődbe kerül, minden ellen zajló jogi procedúrát felfüggesztenek, és a státus kihirdetése után semmilyen büntetőkamatot vagy egyéb pluszköltséget nem számolnak fel neki. Birchall hangsúlyozta: kényszervégrehajtásra, vagyis a javak elárverezésére csak a legutolsó lépésként kerülhet sor.

Vétójoga lesz a csődvédelmi biztosnak

Magáncsődöt azok a magánszemélyek kérhetnek, akik állandó romániai lakhellyel rendelkeznek, ingatlanjaik és más javaik az országban találhatóak, illetve jövedelmüket is belföldön szerzik, nincs egyéni vállalkozói engedélyük (PFA), és nincs olyan adósságuk, amely kereskedelmi tevékenység nyomán halmozódott fel. Az eljárást az igényelheti, akinek 30 napnál régebbi elmaradása van legalább két kölcsön után két vagy több hitelintézettel szemben.

A fizetésképtelenné nyilvánítást a hitelező is kérheti, de csak abban az esetben, ha az adósság értéke meghaladja a 25 ezer lejt. Amennyiben egy magánszemélyt fizetésképtelenné nyilvánítanak, köteles lesz minden tervezett kiadását jelenteni a csődvédelmi biztosnak, akinek vétójoga lesz a tranzakciókkal és a bevételek elköltésének módjával kapcsolatban.

A magánszemély a törvényszéken kérheti az eljárás elindítását, a kérvényhez mellékelnie kell egy kimutatást a tulajdonában lévő javakról, jövedelméről, a következő öt évben várható bevételeiről, valamint a megelőző négy év során eladott, 1000 lejnél drágább ingatlanokról és ingóságokról.

Az érintettnek ki kell töltenie saját felelősségre egy nyilatkozatot is, amelyben kifejti eladósodottságának okait, emellett törlesztési stratégiát is javasolnia kell. A törvényszék visszautasíthatja a kérést, amennyiben az érintett felelőtlen magatartás miatt adósodott el. A tervezetben az is szerepel, hogy a kormány a csődeljárást kezelő országos és helyi intézményeket hozhat létre.

Hatvan nap múlva lép hatályba

Az elképzelés szerint a törvény 60 nap múlva lép hatályba, a banki munkáltatói szövetség (CPBR) azonban már korábban jelezte, hogy a határidő túl rövid, és legalább 180 napra, azaz hat hónapra lenne szükség, hogy a pénzintézetek alkalmazkodni tudjanak az előírásokhoz. Florin Dănescu, a hazai pénzintézeteket tömörítő szövetség (ARB) elnöke nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós tagországokban szigorú előírásoknak kell megfelelniük a csődbe jutott polgároknak, például öt–tíz évig nem vehetnek fel bankhitelt. „Ez azt jelenti, hogy más országok vonatkozó törvényét úgy alkották meg, hogy az adósok ne élhessenek vissza a helyzettel” – mutatott rá Dănescu. 

Készül a magyarországi csődvédelem is

Magyarországon is folyamatban van a magáncsőd szabályozásának előkészítése. A Fidesszel kormányzó Kereszténydemokrata Néppártnak (KDNP) a családi csődvédelem intézményének szabályozásáról szóló javaslata szerint az eljárást az az adós kezdeményezheti, akinek tartozás minimum 2, de legfeljebb 60 millió forintos (6600-tól 200 ezer euróig terjedő összeg).  A csődvédelmi időszakot a KDNP öt évben állapítaná meg, ennyi ideje lenne egy családnak, hogy a csődgondnok segítségével minden tartozását rendezze, és tiszta lappal indulhasson.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az előkészítés során tizenegy európai ország példája állt mintaként, de figyelembe vették Magyarország különleges adósságszerkezetét is. Kiemelte, először a legkritikusabb helyzetben lévőkön segíthet a javaslat, azokon, akiknek a hitelszerződését már felmondta a bank, a végrehajtás pedig az egyetlen ingatlanjukat veszélyezteti.