Fotó: Farkas Antal
Módosított formában fogadta el a szenátus az úgynevezett „készpénztörvényt”: az aktuális változat szerint a kereskedelmi egységeket nem kötelezhetik arra, hogy bankkártyával fizető vásárlóiknak bankjegyet adjanak, a jogszabálytervezet immár csak lehetőséget biztosít erre.
2016. szeptember 08., 13:242016. szeptember 08., 13:24
2016. szeptember 08., 14:382016. szeptember 08., 14:38
A szenátus kedden fogadta el a Klaus Johannis államfő által egyszer már megfontolásra a parlamentbe visszaküldött tervezetet, az ügyben ugyanakkor a képviselőház a döntéshozó kamara. Nem elégedett a szenátus által eszközölt módosításokkal a törvénytervezetet kezdeményező Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője, aki szerint a változtatások a bankszektor lobbija nyomán kerültek bele a szövegbe.
A politikus szerdán a Krónikának úgy nyilatkozott: a felsőház kissé túllépett hatáskörén, procedurálisan ugyan nem kifogásolható az eljárás, de komolyabb módosításokat hajtott végre, mint amire Klaus Johannis felkérte a parlamentet. Az államelnök ugyanis a tervezet 3-as cikkelyének felülvizsgálatát igényelte, de konkrétan arra kért magyarázatot, hogy mi történik, ha egy boltban egyszerűen nincs elegendő készpénz. Molnár Zsolt úgy véli: a szenátus kissé „túllőtt a célon”, engedett a bankszektor nyomásának, a dokumentumot ugyanis úgy módosították, hogy a kereskedőknek előbb szerződést kell kötniük egy pénzintézettel, és csak ezt követően biztosíthatják a készpénzfizetési, azaz a cash back szolgáltatást. Ha pedig nem írnak alá megállapodást egyetlen bankkal sem, nem kötelezhetőek erre.
A honatya ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara, amely még finomíthatja a szenátus által elfogadott változatot. Molnár Zsolt mindenképpen kitart az eredeti verzió mellett, vagyis hogy minden, bankkártya-leolvasóval rendelkező kereskedelmi egység számára kötelező legyen a cash back szolgáltatás biztosítása. „A kezdeményezés csak akkor éri el a célját, ha mindenki számára hozzáférhető. Nincs értelme, hogy hatályba lépjen egy törvény, amelyet nem fognak a gyakorlatban alkalmazni, hiszen mindig lesznek bankok, amelyek kedvezőtlen feltételekkel hajlandóak szerződést kötni, illetve kereskedők, akik vonakodnak az eljárástól” – fogalmazott a Temes megyei politikus.
Az eredeti verzió szerint az évi 10 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat lebonyolító üzleteket arra kötelezték volna, hogy készpénzt adjanak azon fogyasztóknak, akik hitel-, illetve bankkártyával vásárolnak az adott boltban, és bankjegyet igényelnek. Az átadott készpénz maximális értéke 200 lej személyenként. A kereskedelmi egységek így gyakorlatilag bankautomataként is üzemeltek volna. Molnár Zsolt korábban többször is hangsúlyozta: minderre azért van szükség, mert számos településen, főként a kis falvakban nincs bankautomata, viszont a munkavállalók, esetenként a nyugdíjasok bankkártyára kapják juttatásukat. A jogszabály mindenkinek esélyt biztosítana arra, hogy bármikor készpénzhez juthasson hozzá. A képviselőház május elején már elfogadta a tervezetet, az államfő azonban visszaküldte – Klaus Johannisnak erre másodszor már nincs lehetősége.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos költségvetési hiány a 2022-es 3,4 százalékról 2023-ra 3,5 százalékra nőtt, Románia pedig a legmagasabb deficittel rendelkező tagállamok közé tartozott.
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.
A közel 30 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító francia Michelin gumiabroncsgyártó bezárja a lengyelországi Olsztynban található nehéz tehergépkocsiknak abroncsot gyártó üzemét – értesült a Profit.ro.
2023 végére 48 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig összesen 86 388 kilométer volt, amiből 17 677 kilométer (20,4 százalék) főút, 35 046 kilométer (40,6 százalék) megyei és 33 665 kilométer (39,0 százalék) községi út.
Kétszer népszerűbb az utazni vágyó romániai lakosok körében a hegyvidék, mint a tengerpart, és a gyógyfürdők is megelőzik a Fekete-tengeri kiruccanás iránti vágyat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!