Ellenzi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román kormány adócsökkentési terveit, amelyeket túl korainak tart, ugyanakkor a reformok lassulását is szóvá tette a nemzetközi hitelintézet.
2015. március 27., 19:232015. március 27., 19:23
Andrea Schaechter, az IMF bukaresti küldöttségének vezetője szerint túl korai az első két hónap költségvetési bevételei alapján meghozni az adócsökkentésről szóló döntést.
Victor Ponta miniszterelnök pénteken megerősítette, hogy a román kormány már júliustól vagy 20 százalékra csökkenti a jelenlegi 24 százalékról az általános forgalmi adót (áfa), vagy kiterjeszti a 9 százalékos kedvezményes áfakulcsot több alapélelmiszerre.
A kormány eredetileg 2016-tól akarta alkalmazni a két intézkedést, de Ponta szerint a kettő közül az egyik már az év közepétől hatályba léphet. A Ponta-kormány az adótörvény átfogó módosítását fogadta el, amelyet a parlamentnek is meg kell még vitatnia, a tervek szerint a jogszabály a jövő év elején lép hatályba.
A küldöttségvezető szerint Bukarestnek újra kell értékelnie az adócsökkentési terveket, mert időbe telik, amíg az egyensúlyt megteremtő intézkedések meghozzák remélt hatásukat. A Mediafax hírügynökség által idézett Schaechter szerint az Európai Unióban Romániában van az egyik legmagasabb áfaszint, ezért majd csökkenteni kell, de szerinte az időzítés nem megfelelő.
Hangsúlyozta, Bukarestnek javítania kell az adóbehajtás hatékonyságán ahhoz, hogy teljesíteni tudja a vállalt államháztartási hiánycélt. A küldöttségvezető ezt abból az alkalomból nyilatkozta, hogy a nemzetközi hitelintézet Washingtonban elfogadta azt a Romániáról szóló időszakos jelentést, amely az országnak biztosított hitelszerződés keretében folytatott tárgyalások következtetéseit tartalmazza. Ebben a dokumentumban az IMF ajánlásokat fogalmazott meg a bukaresti kormánynak.
Ponta pénteken délután sajtótájékoztatón elmondta, hogy az előzetes adatok szerint az első három hónapban 6 milliárd lej államháztartási hiánnyal számoltak a költségvetés-tervezetben, ehhez képest a bevételek 1,5 milliárd lejjel haladták meg a kiadásokat. Így Ponta szerint 7,5 milliárd lejt, vagyis körülbelül 1,5 milliárd eurót költhet el a kormány.
Szerinte ezek az adatok igazolják, hogy a kormány csökkentheti az áfát. Várhatóan áprilisban döntik el, hogy a négy százalékpontos általános áfacsökkentés és a kedvezményes áfa kiterjesztése közül melyik léphet hatályba már júliusban.
Románia az IMF szervezésében kötött két évvel ezelőtt 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági típusú hitelszerződést, amit fele-fele arányban az IMF és az Európai Bizottság biztosít. Románia 2011 óta nem szorult IMF-es kölcsön lehívására, és jövőtől Bukarest már csak rugalmas hitelvonalról szóló megállapodásban érdekelt.
Ugyanakkor kérdésessé vált, hogy Románia lezárja-e az ősszel lejáró hitelszerződést, mivel tavaly és az idén is nézeteltérések merültek fel a felek között. Az IMF küldöttségének két legutóbbi felülvizsgálati látogatása kudarccal végződött, miután a felek nem állapodtak meg bizonyos feltételekben.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
szóljon hozzá!