Drasztikus változásokat hozott a gazdasági válság az ingatlanpiacon – a lakáskeresők fele 60 ezer eurónál olcsóbb ingatlant keres, míg 2008-ban a vásárlók csaknem 70 százalékát 100 ezer eurónál is többe kerülő otthonok érdekelték – derül ki az Imobiliare.ro felméréséből.
2016. május 04., 14:282016. május 04., 14:28
2016. május 04., 14:462016. május 04., 14:46
Az elmúlt 5-6 évben viszont a százezer eurót meghaladó költségvetéssel rendelkező vásárlók aránya jelentősen csökkent, 18 százalékig. Jelenleg az ügyfelek 21 százaléka fér bele a 60-80 ezer eurós árkategóriába, és mindössze 13 százalék engedhetne meg magának 80 és százezer euró közötti házat.
A dolgok 2008-ban egészen másképp álltak: akkoriban a vásárlók zöme drága lakást keresett, hiszen akkor még a háromszobás, sőt Bukarestben akár a kétszobás lakások ára is meghaladta a 100 ezer eurós küszöböt mind a régi, mind az új építésű ingatlanok piacán. Az ügyfelek 9 százaléka rendelkezett 80 és 100 ezer euró közötti büdzsével, és 11 százalék fizetett volna legtöbb 60 ezer eurót egy lakásért.
A megváltozott keresletnek betudhatóan a lakónegyedek fejlesztői is kénytelenek voltak átformálni a kínálatot – mind a szobák számát, mind az alapterületet illetően. Míg a 2000 és 2008 között épült lakások közül 37,9 százalék háromszobás volt, 33,6 százalék kétszobás, 15,3 százalék négy- vagy többszobás, a garzonok pedig a kínálat 13,2 százalékát tették ki, 2012 és 2016 között már a kétszobás lakások építése dominált (48,3 százalék), ezt követte jelentős távolságban a háromszobás (32,5 százalék), majd a garzonok (12,2 százalék), legvégül pedig a négy- és többszobás lakások száma (7 százalék).
A szobaszám csökkenése mellett az újonnan épített lakások alapterülete is kisebb lett. Egy garzon átlagos mérete a 2000–2008 között jellemző átlag 45 négyzetméterről 36 négyzetméterre szűkült (2012–2016-ra), a kétszobások most átlagban 55 négyzetméteresek (a korábbi 74-hez képest), a háromszobás lakások 82 négyzetméter körüliek lettek (105-ről), a négy- vagy többszobás ingatlanok pedig a korábbi 125 négyzetméter helyett már csak mintegy 115 négyzetméteres alapterülettel rendelkeznek.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!