Fotó: Veres Nándor
Óriási mértékben, 2500 százalékkal is emelkedhet januártól azoknak az ingatlanoknak az adója, amelyek jogi vagy magánszemély tulajdonában vannak, és cégszékhelyként működnek, értékfelmérésükre pedig nem került sor az elmúlt öt évben – derült ki független adótanácsadó szakemberek felmérésből, amelyről a Hotnews.ro és a Mediafax.ro is beszámolt.
2015. november 10., 18:422015. november 10., 18:42
2015. november 10., 19:052015. november 10., 19:05
Az összeállítás szerint a lakóingatlanok illetéke átlagosan 25 százalékkal fog emelkedni 2016-ban. A statisztikához az ország ötven legnagyobb településén vizsgálták a helyi adók és illetékek jövő évi alakulását, így az összeállítás körülbelül 7 millió lakost érint.
A januártól hatályba lépő új adótörvénykönyv alapján egyrészt növekszik az ingatlanok adóalapja, azonban a helyi önkormányzatok döntik el, hogy ezen felül mekkora mértékben növelik a közterheket, azaz mekkora adókulcsot alkalmaznak.
Az ingatlanadót jövő évtől három kategóriába strukturálják: az önkormányzatok 0,08 és 0,2 százalék közötti adókulcsot számolhatnak fel a lakóingatlanokra, 0,2 és 1,3 százalékos illetéket vethetnek ki a jogi vagy magánszemélyek tulajdonában lévő, cégszékhelyként működő lakásokra abban az esetben, ha az ingatlan értékét felmérték az előző öt évben, illetve 2 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azokra a házakra, ahol vállalkozás működik, és az értékfelmérést öt éve nem végezték el.
Az adóalap és az együttható is emelkedik
Az adótörvénykönyv szerint ugyanakkor 6,95 százalékkal emelkedik az épületek adóalapja: míg idén a törvény által meghatározott négyzetméterenkénti érték 935 lej volt, jövő évben ez 1000 lejre bővül. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan felületét januártól már ezerrel kell beszorozni, és az így kapott értéknek 0,08, illetve 2 százalékát kell kiszámítani.
Ez azonban még nem a végső adó, az összeget ugyanis más együtthatókkal is szorozni kell attól függően, hogy az ingatlan a település melyik részén található és mikor épült. Egy megyeszékhely belvárosában álló ház esetében például 2,6-szoros együtthatóval számolnak, a tömbházlakásoknál ugyanakkor ezen felül 1,2-szeres szorzót is alkalmaznak – ez az érték jövő évtől 1,4-re emelkedik.
Erdély-szerte a legnagyobb mértékben Tordán emelik a vállalkozásoknak otthont adó ingatlanok adóját, míg a legkevésbé a brassóiakat terhelik. Jól járnak ugyanakkor a nagyszebeni, nagybányai és besztercei lakosok is, ezekben a városokban kell ugyanis a legkisebb illetéket fizetni a lakóingatlanok után. Ezzel szemben Tordán és Aradon nagymértékben emelik a magánlakásokra kivetett közterhet, Kolozsváron és Temesváron pedig csak kicsivel kell majd többet fizetni, mint idén.
A magánszemélyeknek kedveznek a hivatalok
A felmérést elkészítő szakemberek – Dragoş Pătroi és Adrian Benţa adótanácsadó, valamint Robert Croitoru könyvelési szakértő – megállapították, hogy a magánlakások és -házak esetében a helyi önkormányzatok többsége a törvény által megengedett minimális mértékben emelte a helyi adókat és illetékeket, de mivel módosul az adóalap, és más együtthatókat is szigorítottak, meglehetősen drasztikus drágulásra kell számítani.
Ehhez képest a cégszékhelyként működő ingatlanok esetében a helyi hivatalok számottevő része maximális szintre növelte a közterhet: az eddigi adó tízszeresét fizetik majd azok a jogi személyek, amelyek az épületben az elmúlt öt évben értékfelmérést végeztek, illetve huszonötszörös illetéket rónak ki azokra a vállalkozásokra, amelyek nem igényelték az eljárást.
Az új adótörvénykönyv egyik legfontosabb módosítása egyébként, hogy az ingatlanadót már nem a tulajdonos minősége szerint – jogi vagy magánszemély –, hanem a lakás vagy ház rendeltetése alapján számolják ki, vagyis a cégszékhelyként működő ingatlanok után jóval nagyobb illetéket kell fizetni.
Egy másik fontos újdonság, hogy az önkormányzatok akár 500 százalékos ingatlanadót is kivethetnek a települések belterületén lévő elhanyagolt telkek vagy épületek tulajdonosaira, jövő évtől emellett az ingatlanok felülete alatt található területekre is adót rónak ki. Januártól ugyanakkor változatlanul érvényben marad az előírás, miszerint 10 százalékos kedvezményben részesülnek azok a jogi és magánszemélyek, akik már március végéig befizetik a teljes évi adókat és illetékeket.
Marcel Ciolacu kormányfő kedden felkérte Simona Bucura-Oprescu munkaügyi minisztert, intézkedjen annak érdekében, hogy a nyugdíjasok még az ortodox húsvét előtt kézhez kapják nyugdíjukat.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gázárak csökkenni fognak annak köszönhetően, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata emelkedik, ami teret ad a megújuló energiaforrásokba történtő befektetéseknek – mondta Ursula von der Leyen.
Ütemterv szerint halad a Nokian gumiabroncsgyártó nagyváradi gyárának építése, ahová a partiumi városból és környékéről, így Magyarországról is munkaerőt toboroznak, mégpedig a térségben nagyon magasnak számító bérkínálattal.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos költségvetési hiány a 2022-es 3,4 százalékról 2023-ra 3,5 százalékra nőtt, Románia pedig a legmagasabb deficittel rendelkező tagállamok közé tartozott.
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.
A közel 30 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító francia Michelin gumiabroncsgyártó bezárja a lengyelországi Olsztynban található nehéz tehergépkocsiknak abroncsot gyártó üzemét – értesült a Profit.ro.
2023 végére 48 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig összesen 86 388 kilométer volt, amiből 17 677 kilométer (20,4 százalék) főút, 35 046 kilométer (40,6 százalék) megyei és 33 665 kilométer (39,0 százalék) községi út.
Kétszer népszerűbb az utazni vágyó romániai lakosok körében a hegyvidék, mint a tengerpart, és a gyógyfürdők is megelőzik a Fekete-tengeri kiruccanás iránti vágyat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
szóljon hozzá!