Tóth Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere a Krónika érdeklődésére elmondta, a szentgyörgyi létesítmény akkor indul be, ha sikerül az árammal „kilépniük a piacra”, az ott megtermelt energiát ugyanis a vonatkozó szabályok értelmében az OPCOM áramtőzsdén kell értékesíteni. Felidézte, amikor készült a napelempark, az volt az elgondolás, hogy a szolgáltató, amelyikkel a város szerződéses viszonyban áll, átveszi majd a megtermelt energiát, és a számlákat kompenzálják. Időközben azonban liberalizálták az árampiacot, így a sepsiszentgyörgyi áramot is csak a tőzsdén lehet forgalmazni. Tóth Birtan Csaba elmondta, meg kell tanulniuk kezelni az áramtőzsdét, azt követően pedig kijelölnek egy alkalmazottat, aki ezzel foglalkozik.

Különben a sepsiszentgyörgyi napelempark határidőre elkészült, tavaly júniusban átadták, és működőképes, de a különböző bürokratikus akadályok, az engedélyek beszerzése miatt húzódik a beindítása. A sepsiszentgyörgyi napkollektorokat a város előpataki kijáratánál, egy 6,4 hektáros dombon állították fel, a park 2,2 MW kapacitású, ez a városi közvilágítás, a városháza, az önkormányzatnak alárendelt intézmények – iskolák, művelődési intézmények – energiaszükségletének 85 százalékát fedezi, tehát évi mintegy kétmillió lejes megtakarítást hoz a városnak.

Az országban több, magántulajdonban lévő naperőmű van, de az önkormányzatok közül Sepsiszentgyörgy volt az első, amely ilyen típusú beruházásra pályázott. Az EU-s pályázat értéke 47,5 millió lej volt, de amíg a szerződés-aláírástól eljutottak a kivitelezésig, öt év telt el, és ezalatt sokat csökkent a technológia ára, azonkívül a kivitelezésre is nagy volt a verseny, ezért közel harmadával csökkent a projekt megvalósításának értéke.

Eközben energiafüggetlen mintafalvakat hoz létre Háromszéken a Green Energy klaszter. Sebestyén Tihamér, a klaszter szakértője elmondta, nemzetközi pályázat partnereként, a BioVill nevű program részeként építenek vidéki településeken energiastratégiát. Kovászna megyében Esztelneket és Gelencét választották ki, de öt közép-kelet-európai országban létesítenek még mintafalvakat. Esztelneken a községháza, a kultúrház, és az Angustia leader pályáztató egyesület irodájának az energiafüggetlenségét oldották már meg. Sebestyén Tihamér tájékoztatása szerint Gelencén is megvan a potenciál, hiszen hagyományosan fakitermelő és fafeldolgozó falu, a helyi elöljárók is támogatják a projektet. A cél az, hogy egy településen a lakosság fűtés- és villanyenergiáját az ott található erőforrásokból, például fahulladékból állítsák elő, vagyis megvalósítsák a decentralizált energiaellátást.

A mintafalvakat pedig majd bemutatják más települések vezetőinek is, abban bízva, hogy követik a példát, utólag pedig azontúl, hogy a települések a megújuló energiából tudják biztosítani saját szükségleteiket, az energiafüggetlen falvak létrehozása vállalkozásként működhet.