Megtartották szerdán az iskolaigazgatói versenyvizsga első, írásbeli próbáját: a résztvevők kognitív képességeit és menedzseri tudását felmérő rácstesztet az oktatási minisztérium dolgozta ki, amelyet két óra alatt kellett megoldaniuk a megmérettetésre jelentkezőknek.

Az írásbeli ugyan zökkenőmentesen zajlott, sehonnan nem érkeztek hírek visszaélésekről, problémákról, a több szakaszból álló versenyvizsgát azonban továbbra is heves vita övezi, és komoly dilemmák merültek fel. Több erdélyi tanintézet ugyanis vezető nélkül maradhat, mert senki nem jelentkezett az igazgatói tisztségre, vagy a pályázó iratcsomója hiányos volt, ezért visszautasították, és nem vehetett részt a vizsgán. Az is előfordulhat, hogy a jelentkező nem szerez átmenő osztályzatot valamelyik próbán, ebben az esetben sem lehet igazgató, illetve aligazgató. Az pedig még mindig nem egyértelmű, hogy mi történik a vezető nélkül maradt iskolákkal és óvodákkal, egyelőre csak valószínűsíthető, hogy a megyei tanintézetek neveznek ki ideiglenes igazgatókat és aligazgatókat, de az oktatási minisztérium még nem hozott végleges döntést az ügyben.

Király András elégedett a jelentkezők arányával

Király András oktatási államtitkár lapunknak arról számolt be: a meghirdetett iskolaigazgatói posztok mintegy 10 százalékára nem jelentkezett senki, ez az arány érvényes országos szinten és a magyar tannyelvű iskolákban is. A szakértő jónak tartja a 90–91 százalékos lefedettségi arányt, főként ha figyelembe vesszük a kezdeti, negatív visszajelzéseket, „fanyalgásokat”.

Az RMDSZ szakpolitikusa szerint annak ellenére, hogy a versenyvizsga széles körű felháborodást váltott ki, és sokan túl szigorúnak tartották a jelentkezéshez szükséges kritériumokat, kevés pályázatot kellett visszautasítaniuk, a jelentkezőknek csak körülbelül 5 százaléka nyújtott be hiányos iratcsomót. Bukarestben például 48 dossziét nem fogadtak el, az erdélyi megyékben pedig átlagosan tíz iratcsomó nem felelt meg az előírásoknak, de ezek száma is csökkent végül, miután a szaktárca döntése értelmében az utolsó percben még pótolni lehetett a hiányzó dokumentumokat. Király azt is közölte: a szerdai írásbeli eredményeit már csütörtökön nyilvánosságra hozzák, a novemberi szóbelin pedig szerinte nem várhatók nagy meglepetések, hiszen aki elkészítette a tanintézet fejlesztési tervét, az meg is tudja védeni dolgozatát.

Az oktatási minisztérium hivatalos adatai szerint országos szinten 6500 iskolaigazgatói tisztségre írtak ki versenyvizsgát, ezekre közel 6700-an jelentkeztek, illetve a meghirdetett 2500 aligazgatói posztra 2300-an pályáznak. Összesen 1093 igazgatói és 132 aligazgatói tisztségre nem jelentkezett senki. Ez bizonyos fokig eltér az államtitkár adataitól, eszerint a meghirdetett posztok közel 17 százalékát nem foglalják el.

Vannak olyan erdélyi megyék, ahol aggasztó a helyzet: Arad megyében például a meghirdetett 190 posztra eleve kevesebben, 133-an nyújtották be dossziéjukat, ráadásul több pályázatot visszautasítottak, így 71 igazgatói, illetve aligazgatói tisztségre nincs jelentkező. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes a Maszol.ro-nak úgy nyilatkozott: van olyan iskola, ahol nem jelentkezett senki, mert nem teljesítette a feltételeket, ilyen például Erdőhegy, Nagyzerénd vagy Kispereg. Viszont olyan is van, ahol a jelenlegi vezetők megfeleltek volna a kriteriumoknak, de nem vállalták a megmérettetést. Ilyen a kisiratosi, a nagyiratosi iskola és az aradi Csiky Gergely Főgimnázium.

Februárig, a második félév elejéig maradnak a régi igazgatók

Azzal kapcsolatban, hogy mi történik a vezető nélkül maradt iskolákkal, Király András a Krónikának úgy nyilatkozott: a jelenlegi igazgatók és aligazgatók mindenképpen tisztségben maradnak a második félév kezdetéig, február 13-áig, addig kiderül, hány tanintézet kerül ilyen helyzetbe, a minisztérium pedig a pontos számok tükrében meghozza a döntést. A módszertan egyelőre csak arra tér ki, hogy a tanfelügyelőség nem hosszabbíthatja meg annak a kinevezését, aki nem vett részt a vizsgán, vagy nem sikerült átmenő osztályzatot elérnie. Sokan abban bíznak, hogy ezt az előírást módosítja a szaktárca, különben tucatnyi iskola kerülhet például olyan vezetők irányítása alá, akiknek nincs tapasztalatuk e téren.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő korábban arról számolt be: már eddig is nehéz volt meggyőzni a pedagógusokat, hogy vállaljanak igazgatói vagy aligazgatói tisztséget, a munka ugyanis óriási felelőséggel és sok munkával jár. Sokan a jelenleg tisztségben lévő vezetők közül sem szeretnék folytatni a munkát, mert a túlzott bürokrácia, az állandóan változó szabályok és a folyamatos számonkérés megnehezíti a mindennapjaikat. Kiss Imre szerint azoknak a tanároknak kellett volna jelentkezniük a versenyvizsgára, „akik eddig konstruktív vagy kevésbé konstruktív módon bírálták az igazgatókat”. Háromszéken egyébként 16 igazgatói és 17 aligazgatói állásra nem jelentkezett senki, és csak öt esetben van túljelentkezés, azaz egy tisztségre két pályázó jelentkezett.

A bürokráciára panaszkodnak

Az iskolaigazgatók többsége viszont a továbbiakban is vállalná a tanintézet vezetését, de sokan nem jelentkezhettek a vizsgára, mert nem tagjai az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozó oktatásmenedzsmenti országos szakértői testületnek, ez pedig kizáró jellegű feltétel volt. Hajszálon múlott például, hogy Kiss Róbert, a sepsiszentgyörgyi Néri Szent Fülöp Általános Iskola igazgatója lemaradt a testületbe való felvételről, holott szakértelmére nagy szükség volna, hiszen az iskolában tanuló őrkői roma gyerekek oktatásának megszervezése óriási kihívás. Több pályázó ugyanakkor arra panaszkodott, a bürokrácia a vizsgára való jelentkezési folyamatot is átszőtte. Egy, a neve elhallgatását kérő jelentkező iratcsomóját azért dobták vissza, mert nem tartalmazta a bizonylatot, miszerint nem részesült megrovásban, viszont ez egyértelmű, hiszen a mellékelt kitűnő minősítést másként nem kaphatta volna meg.

Ferencz-Salamon Alpár, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója, volt Hargita megyei főtanfelügyelő a napokban Facebook-oldalán arra hívta fel a figyelmet az írásbeli kapcsán, hogy azon egyenlő eséllyel indul a tapasztalt és a kezdő jelölt is, hiszen csak elméleti tételeket kellett megtanulni. Szerinte a tesztrácsos megmérettetésen könnyű elbukni az értékelési forma hiányosságai miatt.

Az ügyben szerdán Dacian Cioloş is megszólalt, a miniszterelnök a kormányülésen úgy fogalmazott: az oktatásnak szüksége van a politika támogatására, de a pártpolitikának el kell tűnnie az iskolákból. A kormányfő hangsúlyozta: legutóbb hat éve foglalták el versenyvizsga alapján az iskolaigazgatói tisztségeket, most pedig minden tanintézet élén ideiglenesen kinevezett vezetők állnak, a kinevezések és leváltások pedig politikai alapon történtek. „Az iskoláknak szakmai alapon kiválasztott vezetőkre van szükségük” – idézte az MTI a miniszterelnököt.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban hevesen tiltakozott amiatt, hogy a szakértői kormány magára vállalta a 2008 óta elvileg kötelező, de évek óta halogatott versenyvizsga megszervezését. Ecaterina Andronescu szenátor, volt oktatási miniszter egy elfogadás előtt álló törvénymódosításba is megpróbálta belefoglalni, hogy az iskolaigazgatói versenyvizsgákat csak a nyári szünetben szabad megszervezni, de ezt nem sikerült idejében elfogadtatnia, a szakértői kabinet pedig – amelynek mandátuma decemberben lejár – nem volt hajlandó utódjára bízni a feladatot.

Novemberig tart a szóbeli

A versenyvizsga menetrendje szerint a következő két próba a személyes interjú – ennek keretében a fejlesztési terv bemutatása – és az önéletrajz kiértékelése lesz, a beszélgetéseket október 17. és november 17. között tartják. Az óvások elbírálása utáni végleges jegyeket december 16-án teszik közzé. A három próbán maximálisan 50–50 pontot lehet elérni, az átmenő osztályzathoz pedig legalább 35 pontot kell szerezni mindhárom megmérettetésen. Ha többen jelentkeztek egy tisztségre, a legmagasabb pontszámot elérő pályázó lesz az igazgató.