Felmentette a marosvásárhelyi táblabíróság a vádak alól azt a szovátai lakost, aki 2014-ben Wass Albert-szobrot állított fel lakóháza udvarán a Maros megyei városban, emiatt pedig a büsztöt elkobozták tőle, és pénzbüntetést is kapott. Kedden kihirdetett ítéletében a táblabíróság elrendelte a Maros megyei rendőr-főkapitányság által elkobozott alkotás, az író nevét tartalmazó plakett és három magyar nemzeti színű szalag visszaszolgáltatását. Az ítélőtábla eltörölte a Tóth Ferencre kiszabott tízezer lejes bírságot is, a 950 lejre rúgó perköltség megtérítését pedig az államra hárította.

Mint ismeretes, Tóth Ferenc 2014 pünkösdvasárnap állított fel egy Wass Albertet ábrázoló mellszobrot – Miholcsa József szobrászművész alkotását – szovátai telkén. A leleplezést követően a Maros megyei rendőrség házkutatást folytatott nála, gyanúsítottként többször kihallgatták, majd a hatóságok 2014 júniusában elkobozták a szobrot.

A segesvári ügyészség által indított büntetőperben alapfokon hozott ítéletében a városi bíróság tavaly novemberben a fasiszta, rasszista és xenofób ideológia terjesztését, a béke és emberiesség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszát tiltó, 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendelet alapján tízezer lejes bírsággal sújtotta Tóth Ferencet. Helybenhagyta továbbá a Wass-büszt, a plakett és a nemzeti színű szalagok elkobozását, és a perköltség megtérítésére kötelezte a férfit. Ezt az alapfokú ítéletet törölte most el a marosvásárhelyi táblabíróság, amelynek verdiktje ellen csak rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel lehet élni a legfelsőbb bíróságon.

Kérik az író rehabilitálását

Menyhárt Gabriella Éva különben a Wass család megkeresésére az író rehabilitálását célzó eljárás elindításán is dolgozik. Az 1998-ban Floridában elhunyt Wass Albertet 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt távollétében – egy vitatott ítéletben – halálra ítélte egy kolozsvári népbíróság. A román hatóságok azzal vádolták, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bűnösök kultuszát tiltó, 2002-ben elfogadott jogszabály értelmében korábban három erdélyi településen is eltávolították talapzatáról az író köztéri szobrait. A nagyváradi ügyvéd a Krónikát úgy tájékoztatta, hogy a rehabilitálási eljárás újabb bizonyítékok feltárását igényli, az évekkel ezelőtt elindított perújrafelvételi kérvényt ugyanis a kolozsvári ítélőtábla elutasította, az ügy pedig nem került a strasbourgi európai bíróság elé.

Menyhárt Gabriella Éva nagyváradi ügyvéd a Krónikának elmondta, a tárgyalás során mindvégig kiálltak amellett, hogy az ügyészség, valamint az alapfokú bíróság megsértette a büntetőjog egyik alapelvét, vagyis a törvényesség elvét, avagy a büntetés kiszabásának tilalmát törvényi rendelkezés nélkül, amelyet az Európai Emberi Jogi Egyezmény is előír 7. cikkében.

Azzal érvelt a fellebviteli szakaszban, hogy miközben Wass Albertet háborús bűnösként ítélte el 1946-ban a romániai népbíróság, a szovátai szobor elkobozásáról szóló rendőrségi intézkedés, valamint az alapfokú bírósági ítélet arra a sürgősségi kormányrendeletre hivatkozott, amely expressis verbis csakis azon cselekedetre vonatkozik, amely a béke és emberiesség elleni bűncselekményért elítélt személyek kultuszának a terjesztésére vonatkozik.

„Márpedig Wass Albertet nem béke és emberiesség elleni bűncselekményekért ítélték el. Tehát a védencem esetében ez a rendelet nem alkalmazható, hiszen az ezt szentesítő jogszabályba tavaly beemelték ugyan a háborús bűncselekményeket is, ez a kategória azonban a szoborállítás, vagyis a cselekmény elkövetésének időpontjában még nem volt hatályban. Ezt az érvelést fogadta el jogerős ítéletében a táblabíróság\" – nyilatkozta lapunknak Tóth Ferenc jogi képviselője.

Menyhárt Gabriellától megtudtuk, a szovátai lakos ellen idén januárban újabb hatósági eljárást indítottak, amely szintén házkutatással kezdődött, és amelynek során lefoglaltak egy, a Tóth házának udvarán kiállított Wass Albert-fényképet. Az ügyvéd hatósági túlkapásnak tartja a védence elleni újabb büntetőjogi eljárást, amely szerinte a magán- és családi élet megsértésének minősül. Egyébként a szovátai férfi szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében az ítéletet úgy kommentálta: ez a győzelem szerinte jelzés is azok számára, „akiket meg tudott félemlíteni a román, Erdélyországot gyarmataként, a magyarságot rabszolgaként kezelő hatalom, és eldugták a szobraikat\".