Nagyváradon, az egyik lakótelepi bárban négy elárvult játékgép próbálja becsalogatni a vendégeket – sikertelenül, mondja a kávézó alkalmazottja lapunknak. Eddigi tapasztalata szerint ugyanis nagyon ritkán ül le valaki az elektromos gépekhez, inkább gyermekek játszadoznak rajtuk, ám azok is csak egy-két alkalommal, mert a működtetők szándékosan magasra állították az alaptétet.

A tulajdonosnak nem is célja, hogy játékbarlangot üzemeltessen, a fogyasztást szerette volna fellendíteni, de mint kiderült, a klienseket inkább zavarja, mint csábítja a nyerőgép. „Azért jönnek be, hogy egy ital mellett elbeszélgessenek, vagy meccset nézzenek, idegesíti őket a gépek kattogása” – magyarázza az alkalmazott, aki szerint hamarosan el is tűnnek a gépek a lokálból. Korodi Attila RMDSZ-es képviselő törvénytervezetét, mely a kaszinókba száműzné a játékgépeket, jó ötletnek tartja, de abban is biztos, hogy a jogszabálytervezetnek sok ellenzője lesz, mint mondja, más bártulajdonosok akár ötven százalékos részesedést is kapnak a játékgépekből származó profitból.
Gyanúja beigazolódik.

Az alig száz méterre található kávézó az ablakban reklámozza nyerőgépeit, ottjártunkkor azonban csak tévénéző klienseket találtunk. „Nem értünk egyet a törvénytervezettel” – szögezi le szárazon a tulajdonos. Hozzáteszi, a magyarországi tiltás láttán számított a hasonló javaslatra, és biztos benne, hogy az érintettek véleményétől függetlenül Romániában is megszavazzák majd. A várható következményekről már nem akar nyilatkozni, nemrég nyitotta meg a bárt, mondja, nem tudja megjósolni, hogy a tiltás hatására mennyire esne vissza a forgalma.

Magyarországi minta?

Nincs jó véleménye a kezdeményezéséről az egyik játékgépek bérbeadásával, forgalmazásával és szervizelésével foglalkozó váradi cég illetékesének sem, szerinte ugyanis súlyos gazdasági hatásai lesznek. „Romániában mintegy ötvenezer személyt foglalkoztat ez az ágazat, és ehhez kiegészítő tevékenységek is tartoznak. Ezek mind adót fizetnek, miközben a kaszinók többsége veszteséggel működik, így sokkal nem járul hozzá az állami költségvetéshez” – mutatott rá.

Szerinte a tervezet mögött valamilyen érdekcsoport húzódik meg, amely a magyarországi mintát követi. Magyarországon, mint ismert, előbb méretes adót róttak ki a nyerőgépek üzemeltetőire, majd tavaly ki is tiltották azokat a bárokból, és már kizárólag a kaszinókban tűrik meg. A kormány döntése tízezreket tett munkanélkülivé, a vidéki bárok közül több bezárt, a szakemberek szerint pedig azóta a fiatalok többsége a világháló online kaszinóiban hódol szenvedélyének.

A nyerőgép-forgalmazó szerint a képviselőnek inkább az alkohol- és drogfogyasztás ellen kellene kampányt indítania, és egy tanulmányra utalva kijelenti: a romániaiak nem játékfüggőségükről ismertek, nálunk az alkohol jelent problémát. „Csupán a lakosság 3 százaléka játszik rendszeresen nyerőgépeken. És akik eddig játszottak, ezután is fognak. A tiltás csak a feketepiacot fogja fellendíteni, a függőségen nem segít” – magyarázta a cégvezető.

Visszaszorítanák a függőséget

Miközben a nagyváradi bárok játékgépekkel próbálják fellendíteni a fogyasztást, addig a kolozsvári játéktermek ingyen italt kínálva csábítják a nyerőgépekhez a vendégeket. Erre Horváth Mária, a különböző típusú szenvedélybetegeknek terápiás kezelést biztosító Bonus Pastor Alapítvány munkatársa hívta fel lapunk figyelmét.

„Többféle szerencsejáték-szenvedély van, de a hozzánk fordulók többségénél épp a nyerőgépek okoztak függőséget, és szinte kivétel nélkül mindegyikük nagy adósságot halmozott fel emiatt” – mutatott rá a szakember. Mint mondta, a játékszenvedély a folyamatfüggőségekhez tartozik, az agyba ugyanolyan tevékenység zajlik, mint valamilyen szerfüggőség esetén, de kialakulása mindenképp személyfüggő.

Norvégiában például teljesen betiltották a nyerőgépeket, amit egy oda látogató hazai játékfüggő is díjazott, hiszen a gyógyulási fázis elején a beteg inkább kétszeres távolságot tesz meg munkahelyéig azért, hogy kikerülje a csábító gépeket kínáló helyeket. „Amennyiben a törvénytervezet hatályba lép, a kaszinók forgalma biztosan megnövekszik. Preventív hatása mindenképp lehet, mert azok, akik csak sörözni ülnek be a bárba, ha nincs az orruk előtt a gép, nem fognak leülni mellé” – magyarázta Horváth Mária.

Pénzt és időt spórolnának

„Többet nem játszanék, több időm és pénzem maradna” – kommentálta egy fiatalember Korodi Attila kezdeményezését. A sepsiszentgyörgyi férfi éppen tíz lejre zseton vásárolt, miközben arról beszélt lapunknak, hogy a nyerőgépeken játszók egyenlege mindig negatív. „Közben nyerünk is, de sokkal kevesebbet, mint amennyit beteszünk. A gép csak az üzemeltetőjének hoz hasznot, de aki egyszer-kétszer nyert, visszatér” – magyarázta a fiatalember.

Szerinte, ha a kaszinókba száműzik a félkarú rablókat, valamennyire vissza tudják majd szorítani a jelenséget. „Most csak leszaladunk a sarki bárba, de a kaszinóba valószínű nem mennénk be, oda több pénz kell, megfelelő öltözéket írnak elő” – magyarázta. Van, aki be tudja tartani a saját szabályait, fizetése 5–10 százalékát játssza el havonta, de olyan is akad, aki az utolsó pár lejét is megteszi, abban bízva, hogy megsokszorozza azt, meséli.

Egy másik férfi úgy véli, nem lehet törvényekkel kötelezni az embereket, hogy mire költsék a pénzüket. „Ha nem lesznek nyerőgépek, többek költünk majd cigarettára, alkoholra” – vázolja a veszélyeket. A pultos eközben arról számol be, hogy sokan csak azért térnek be a lokálba, mert tudják, hogy szerencsegépeket működtetnek. „Közben megisznak egy kávét vagy egy felest, de a gépért jönnek. Aki csak betéved egy italra, ritkán ül le játszani” – ecseteli. Közben egyértelművé teszi, hogy nem ért egyet a tervezettel, szerinte a politikusoknak inkább arra kellene megoldást találniuk, hogy több legyen a munkahely, nagyobbak legyenek a bérek.

Állami fedezet kellene a kezelésre  

Bár fontos lépés, hogy korlátozzák a nyerőgépek elérhetőségét, hiszen ezzel felhívják a figyelmet a játékfüggőségre, ez önmagában nem elég a jelenség orvoslásához, jelentette ki Kedves Rita gyergyószentmiklósi segítő nővér, addiktológus konzultáns. Rámutatott, a szenvedélybetegek megfelelő ellátására, például pszichológiai tanácsadásra nincs állami fedezet, sem az egészségügyi minisztérium, sem a biztosítóház nem támogatja. Ezeket a szolgáltatásokat kellene elérhetővé tenni, hiszen egyénileg megkeresheti a szenvedélybeteg a pszichológust, de ha 50–60 lejt kell önerőből kifizetnie egy alkalomra, nagy anyagi megerőltetést jelent a családjának.

Beszámolója szerint az elmúlt két évben Gyergyószentmiklós körzetéből négy, játékfüggőségben szenvedő beteg kereste meg, tőlük tudja, hogy a fiatal felnőtt férfiak körében elterjedt jelenségről van szó, amely nem csak a legszegényebbeket érinti, gyakran vállalkozók is áldozatai. „Sok esetben nem egyedül jelentkezik a betegség, más függőség, például az alkoholizmus is társul hozzá, az egyikre ráépül a másik, vagy a játékfüggőség áttevődik az internetre” – magyarázta lapunknak a segítő nővér. Úgy vélte, a nyerőgépek elérhetőségének korlátozása jó kezdeményezés, hasonló ahhoz, amikor emelik az alkohol után fizetendő adót, mivel ezzel elérik, hogy egyre kevesebben jutnak hozzá. Azonban szerinte összehangoltabb stratégiára van szükség, melynek fontos eleme a pszichológiai tanácsadás állami támogatottsága.

A képviselőház állandó bürója a múlt héten iktatta Korodi Attila törvénykezdeményezését, amely előírja, hogy az automata nyerőgépeket kizárólag csak kaszinókban lehessen használni. A törvénytervezetet az RMDSZ számos parlamenti képviselője is támogatta. A Hargita megyei képviselő elmondta, az elmúlt félévben számos civil szervezettel folytatott szakmai vitát az ügyben. „Ez erősített meg abban, hogy Romániában szükség van egy ilyen jogszabályra” – mutatott rá Korodi Attila, aki szerint a nagy anyagi veszteséggel járó játékfüggőség főleg a szegény családokban okoz gondot. Mint mondta, Csíkszerda környékén az elmúlt évben több öngyilkosságok is jegyeztek az ilyen jellegű játékok során történ pénzveszteségek miatt.