Valamennyi megyében, illetve Bukarestben is tanácsadó központokat hoz létre a családi erőszak áldozatai, illetve bántalmazóik számára a kormány. A Cioloş-kabinet azt reméli, hogy az intézkedés révén tíz százalékkal csökken a rokonok által okozott agresszió áldozatainak száma, és 40 százalékkal nő az általános biztonságuk. Az erre vonatkozó intézkedések a munkaügyi minisztérium által kidolgozott kormányhatározatban is szerepelnek, melynek gyakorlatba ültetését az országos jelentőségű programokra szánt pénzalapból finanszíroznák.

A jogszabálytervezet indoklásaként a készítők kifejtik: Romániában hiány van azokból az intézményekből, melyekhez a családi erőszak áldozatai fordulhatnának, nincsenek nekik szánt szociális szolgáltatások, holott a téren közvetlen beavatkozásra lenne szükség. Ezért elhelyező központokat hoznak létre, melyek sürgősségi jelleggel fogadnák a bántalmazottakat, illetve minden megyében tanácsadói központokat is létesítenek a számukra, ahol szakképzett személyzet foglalkozik velük.

Régóta várták

A szakma régóta várja, hogy a kormány megerősítse a családon belüli erőszak kezelésére kiépített rendszert, mondta el lapunknak László Éva kutató pszichológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója, az Artemis – Nők az Erőszak Ellen Egyesület önkéntese. Rámutatott, azért is fontos a krízisközpontok, tanácsadói központok és menedékhelyek létrehozását előíró rendelet, mert az országban vannak olyan megyék, ahol egyáltalán nem működik hasonló szakszolgáltatás, nincs pszicho-szociális segítség, rehabilitáció, az áldozatok kizárólag a rendőrség védelmére számíthatnak.

„Jelenleg a rendszer alapvető hibája, hogy nem elérhető” – összegezte a pszichológus. Hozzátette, hogy még azokban a megyékben, ahol működik ilyen jellegű központ, is előfordul, hogy a falvak, kisvárosok lakói nem mindig tudnak a létezéséről, vagy nem jutnak el oda, hogy segítséget kérhessenek.

Esetekre szabott válaszok

Másrészt vannak olyan térségek, ahol európai színvonalon tudják kezelni a kérdést, ezek az „ígéretes példák” azért hatékonyak, mert meg tudták valósítani a civil szféra és az állami intézmények közötti koordinált együttműködést, mutatott rá a szakember. Elmondta, ez elsősorban azokban a megyékben lehet életmentő, ahol a veszélyeztetettség fokozottabb, gyors és összehangolt lépésekre van szükség. László Éva szerint a legfontosabb, hogy kiépüljön a rendszer, de az is nagyon fontos, az ott dolgozók felkészültek és elkötelezettek legyenek, szakmailag tudjanak helytállni.

Szerinte hatalmas előrelépést jelenthet a jelenség kezelésében, ha a tervezetben foglaltak szerint épül ki a rendszer, tehát lesznek sürgősségi, úgynevezett krízisközpontok, tanácsadó központok, ahol az áldozatok és az elkövetők egyaránt kaphatnak segítséget, ugyanakkor menedékek is létrejönnek. „A területi lefedettség mellett a szolgáltatások komplexitása jelentheti a hatékony megoldást, hiszen így a rendszer az esetekre szabva többféle választ tud kínálni” – összegzett a szakember.

László Éva arról is beszámolt lapunknak, hogy több felmérés is készült az elmúlt években a romániai családon belüli erőszakról, ezek közül a két legerősebb adatot emelte ki. A romániai emberjogvédő szervezet, a GRADO két évvel ezelőtti kutatása szerint a hazai 15 év feletti nők 24 százaléka, tehát közel egynegyede szenvedett el valamilyen erőszakot a párkapcsolatában. Ugyanakkor a statisztikai adatok szerint az országban az elmúlt két évben több mint 300 halálos áldozata volt a családon belüli erőszaknak. A szakember bizakodó, amint mondta, a rendszer hatékony kiépülésében nagy segítséget jelenthet, hogy az elmúlt időszakban intenzív konzultációs munka zajlott, a döntéshozók együttműködtek a szakmabeliekkel és a területen tevékenykedő civilekkel.

Sok a kiskorú áldozat

Kovászna megyében az elmúlt évben összesen 80 családon belül elkövetett erőszak ügyében járt el a rendőrség, tájékoztatott Nicolate Marin. A megyei rendőrség szóvivője rámutatott, az esetek többségében, 77 ügyben, a bűncselekmény az áldozat otthonában történt, 49 eset vidéken, 31 városon. Egy esetben a családon belüli erőszakot gyilkossági kísérletnek minősítették. Legtöbb esetben a házastárs volt az áldozat, de gyerekekkel és más családtagokkal is erőszakoskodtak, mesélte. Három ízben jártak el kiskorú bántalmazása miatt, míg 16 esetben azért kellett beavatkozzon a rendőrség, mert az elvált szülők nem tartották be a gyerek láthatására vonatkozó bírósági döntést, nem látogatták, vagy nem engedték a másik szülőhöz a gyereket.

Olyankor is a rendőrséghez fordulnak a panaszosok, ha a szülő nem fizeti a megítélt gyerektartást. Tizennyolc távolságtartási végzést hoztak. Legutóbb is épp ennek a megszegése miatt indítottak eljárást, egy férfi a 80 éves nagymamáját bántalmazta, majd a távolságtartási végzés ellenére is behatolt a lakásába, mondta a szóvivő.