Az elöljáró azt kifogásolja, hogy a brit trónörökös barátja, Kálnoky Tibor gróf által létrehozott Kálnoky Alapítvány az önkormányzat és a helyi lakók megkérdezése nélkül tanulmányt készített Zalánpatak táji és épített örökségéről.

„Elvárják a zalánpatakiaktól, hogy az ablakaikat ne cseréljék le termopánra, hogy ne építsenek nagy, korszerű házakat, sőt az utat se aszfaltozzák le, hogy megőrizzék a régi faluképet. Nem lehet visszafogni a falu fejlődését csak azért, hogy a herceg és a külföldi vendégek egy évben egyszer vagy kétszer csodálkozzanak a nyomorúságunkon” – fogalmazott Kasléder József. A polgármester szerint valóban jöttek turisták a településre, de „ebből a falu népe nem húz hasznot, hiszen csak néhányan dolgoznak órabérben a vendégfogadóban”.

„Mit ajánlanak cserébe?”

Mint mondta, a tanulmány bemutatójára meghívták, de nem vett részt a rendezvényen, hiszen elkészítése alkalmával senki nem volt kíváncsi a véleményére. „Nem a tanulmányt ellenzem, hanem az egyoldalú megközelítést: nem lehet csak elvárásokkal és megszorításokkal sújtani a falut, cserébe fel is kellene ajánlani valamit a zalánpatakiaknak. Én nem a herceg vagy a gróf, hanem a zalánpatakiak polgármestere vagyok” – mondta az elöljáró.

A Kasléder József vezette málnási önkormányzat egyébként pályázott már hagyományos termékek előállítására, de sem az a projekt, sem az ökoturizmus fellendítését célzó kezdeményezés nem valósult meg. Jelenleg a panziók vagy kisgazdaságok korszerűsítésére keresik a pályázati lehetőségeket.

A Kálnoky Alapítvány közleményben reagált a Krónika kérdéseire. A szervezet rámutat: a polgármester által említett tanulmányban megfogalmazott javaslatok egyáltalán nem kötelező érvényűek, a dokumentumban megfogalmazott kezdeményezések csak akkor válnak jogerőssé, ha az érintett önkormányzat „részben vagy teljes egészében” elfogadja, és belefoglalja a település általános rendezési tervébe (PUG).

Emlékeztetnek, hogy a Kálnoky Alapítvány által kezdeményezett és a megyei önkormányzat által is támogatott, Zalánpatak táji és épített örökségére vonatkozó felméréseket a szakmában elismert szakemberek készítették, a tanulmányokban leltárszerűen, igényesen feltérképezték, hogy milyen táji, építészeti értékek találhatók a falu területén. A dokumentumban javaslatokat fogalmaztak meg, hogyan kellene ezeket megőrizni, feljavítani.

„Az ilyen jellegű tanulmányok elkészítése fontos lépés arra vonatkozóan, hogy kiderüljön, az adott településnek melyek az értékei, a jellemzői, és melyek a kerülendő – az értékeket romboló – beavatkozások. Az alapítvány képviselői és a tanulmányok készítői is tisztában vannak azzal, hogy egy bizonyos állapoton túl nem őrizhető meg régi asztalosáru, illetve, hogy a településen új házak is fognak épülni” – olvasható a Kálnoky Alapítvány közleményében.

A tanulmány elkészítői arra fókuszáltak – mutat rá továbbá az alapítvány állásfoglalásában –, hogy az értékes faluképpel rendelkező településen milyen anyagok kerülhetnek a régiek helyébe, illetve az új építésű ház formája, a használt anyagok révén belesimul-e abba a táji és épített környezetbe, amelyre a helybeliek „méltán lehetnek büszkék”.

Az alapítvány javaslatokról beszél

A Károly herceg és a Kálnoky Alapítvány által 2014-ben kezdeményezett kutatás eredményeit idén tavasszal mutatták be a szakemberek, akik arra a következtetésre jutottak, hogy az elöregedő Zalánpataknak akkor lehet jövője, ha az ott élők ki tudják használni az adottságokat, a tájban, sőt akár éppen az elszigeteltségben rejlő lehetőségeket. Hangsúlyozták annak a fontosságát, hogy a projektet a zalánpatakiak sajátjuknak érezzék, és hogy tudatosítani kell a falu lakóiban, hogy ha megőrzik a faluképet, ezzel javíthatnak az életminőségükön.

A brit trónörökös egyébként június elején járt legutóbb az alig 130 lelket számláló kis háromszéki faluban található birtokán, ahol többek közt egy kaszálóversenyen is részt vett a zsűri tagjaként. Köszöntésére a környékbeli gyermekek is előadással készültek. A brit királyi család egyébként erdélyi magyar gyökerekkel is rendelkezik. II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett. n Bíró Blanka

Restaurátorokat „nevel” az alapítvány

A restaurátori szakma titkainak elsajátítására ajánlott fel öt ösztöndíjat a romániai Walesi Herceg Alapítvány. Augusztus 31. és szeptember 4. között a Brassó megyei Szászfehéregyházán és Szászbudán a brit Henry Rumbold professzor avatja be a hazai mestereket a restaurálás rejtelmeibe. A szakértő több mint ötven éves tapasztalattal rendelkezik a restaurálás terén, az előadásait román nyelvre fordítják. A programban különböző bemutatók szerepelnek, többek között a hagyományos szerszámok és anyagok használatáról, a történelmi értékű épületek szerkezeti javításáról, megerősítéséről, a habarcs készítésének módozatairól, a vakolótechnikákról. Az ingyenes tanfolyamon életkortól függetlenül bárki részt vehet, akit érdekelnek a történelmi épületek felújításának alapjai. A brit trónörökös által létrehozott alapítvány szállást és ellátást is biztosít. A tanfolyam végén a résztvevők szerszámkészletet és védőfelszerelést kapnak, valamint tanúsítványt, hogy elvégezték a képzést.